Infostart.hu
eur:
388.03
usd:
329.53
bux:
0
2025. december 27. szombat János
A Genevation Aircraft Kft. hidrogénüzemanyagcella-meghajtású, személyszállításra is alkalmassá tehető, de még fejlesztés alatt álló drónja a kft. jakabszállási üzemében 2020. január 22-én.
Nyitókép: MTI/Ujvári Sándor

Jön a hidrogén kora Európában

A fosszilis energiahordozók szállítását szolgáló projektekre már nem, az előremutató technológiákra inkább nyújtana támogatást a jövőben az Európai Bizottság. A tervek szerint 2022-től zöldebbre fordulna az infrastruktúra-finanszírozás.

Módosulhat az Európai Unióban az infrastruktúra-finanszírozás egy szelete: a gáz- és olajvezetékek helyett inkább a hidrogén energetikai felhasználását segítő beruházásokat támogatnák a közösből. Mindez abból a dokumentumból derül ki, amelyet nemrég az Európai Bizottság tett közzé – írja a magyarnemzet.hu.

A transzeurópai energiainfrastruktúra iránymutatásairól szóló, 2013 óta hatályos rendelet felülvizsgálata nyomán született tervezet azzal a céllal jött létre, hogy a jogszabály igazodjon a zöld megállapodáshoz (Green Deal) és a 2050-re kitűzött klímasemlegesség céljához.

Márpedig a földgáz és a kőolaj fosszilis energiahordozóként nem tekinthetők zöldnek, a hidrogénenergetika iparágához pedig mind több reményt fűz a szakma.

A bizottsági javaslat egyik legfontosabb eleme tehát az, hogy

2022 után a jogszabály kizárná az úgynevezett közös érdekű infrastrukturális projektek köréből a hagyományos új földgáz-, valamint a kőolajvezeték-beruházásokat.

A dekarbonizáció jegyében új kategóriák jönnének létre.

Így többek között támogatható lesz majd a közös forrásból intelligens gázhálózat kiépítése, a megújuló és dekarbonizált gázok (biometán, hidrogén, szintetikus gázok) hálózatba integrálását célzó beruházások, valamint a hidrogén mint energiahordozó hasznosításához szükséges infrastrukturális fejlesztések.

Az EU hidrogénstratégiájával összhangban a tervezet a megújuló energia alapú hidrogéntermelés támogatását irányozza elő.

A közös érdekű infrastrukturális projektek támogatására az elmúlt tíz év alatt 4,7 milliárd eurót (mai árfolyamon csaknem 1,7 ezermilliárd forintot) folyósított az Európai Bizottság.

Ezen határkeresztező beruházások azzal a céllal épültek meg, hogy az energiaellátást biztonságosabbá és több irányból elérhetővé, a piacokat pedig likvidebbé tegyék, erősebb verseny mellett.

Az új cél az, hogy a tiszta energia a lehető leghatékonyabban vegyen részt a gazdaságban – fogalmazott Kadri Simson energiaügyi biztos. Ez azt is jelzi, hogy

a közös érdekű beruházások között továbbra is támogathatók lesznek majd a villamosenergetikai fejlesztések,

tekintettel arra, hogy az újabb és újabb megújuló alapú termelők által előállított zöld áramot is integrálni szükséges.

A már futó, de előremutató projektek között van francia–spanyol határkeresztező villamosvezeték, illetve a holland és német ipari területeken összegyűjtött szén-dioxidot az Északi-tenger talapzata alá szállító beruházás is.

Címlapról ajánljuk
Túlélte az első vihart az örökös válságország

Túlélte az első vihart az örökös válságország

Argentína 2025-ben átfogó gazdaságpolitikai irányváltást hajtott végre: Javier Milei elnök a korábbi államközpontú modellről egy piacalapú rendszerre helyezte át a gazdaság intézményeit. Az intézkedésekkel az elnök a fiskális fegyelem megteremtését, a tartósan magas infláció letörését és a tőke- és árfolyamkorlátok fokozatos feloldását célozta. Ahogy egy ilyen mértékű reform esetén az várható volt, az évet nagy sikerek és kudarcok váltakozása jellemezte, a viszonylagos stabilitást pedig csak az Egyesült Államok politikai és pénzügyi támogatása és Milei október végi választási győzelme hozta el.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×