eur:
401.37
usd:
365.71
bux:
73411.75
2024. október 5. szombat Aurél
Kopátsy Sándor, a közgazdaságtudomány doktora, aki a cukoripar privatizációja idején az Állami Vagyonügynökség (ÁVÜ) igazgatótanácsának tagja volt - beszél meghallgatásán az Országgyűlésnek a cukorgyárak privatizációját, valamint Magyarország Európai Unióhoz történő csatlakozása óta a közösségi cukorreformok során képviselt magyar álláspontot értékelő, és annak itthoni következményeit feltáró vizsgálóbizottságának ülésén a Képviselői Irodaházban.
Nyitókép: MTI/Soós Lajos

Elhunyt Kopátsy Sándor

Életének 99. évében elhunyt Kopátsy Sándor közgazdász, a közgazdaság-tudomány akadémiai doktora, a Magyar Közgazdasági Társaság Közgazdász Életműdíjának kitüntetettje. A hírt a Magyar Közgazdasági Társaság közölte.

Magyarország egyik legismertebb közgazdászának több mint fél évszázados pályája a gazdasági reformprogramoktól a rendszerváltás privatizációjának ellenőrzésén át napjaink újszerű közgazdasági szemléletének megalkotásáig ívelt. Kopátsy Sándor 1922-ben született Kaposváron.

1953 óta minden gazdasági reformprogramban részt vett, 1954-ben Nagy Imre számára is programot dolgozott ki. 1956-os forradalom alatt a Tervhivatal és a Minisztériumok Forradalmi Bizottságának elnöke volt.

Később dolgozott az Országos Tervhivatalban, a Pénzügyminisztériumban, majd alapítója és első igazgatója a Pénzügykutató Intézetnek. A hatvanas években szerzője és kezdeményezője volt a Magyarázom a mechanizmust című sorozatnak. A rendszerváltás után két évig az Állami Vagyonügynökség igazgatótanácsának tagja, 1992 és 1998 között a Privatizációs Kutatóintézet kuratóriumának elnöke volt, majd Matolcsy György tanácsadójaként dolgozott - olvasható a társaság honlapján.

Csaknem 30 könyve jelent meg, amelyekben meggyőző és modern érvekkel támasztja alá Széchenyi István 170 évvel ezelőtt kimondott igazságát: „…a gazdaság legfontosabb értéke a kiművelt emberfő.” Hitvallása szerint napjaink fejlett társadalmában már nem a befektetett tőkén vagy az infrastruktúrán áll vagy bukik egy gazdaság sikere, hanem a képzett, tehetséges munkaerő mennyiségén. Az új szemléletű társadalom pedig olyan, új közgazdaságtant igényel, ami a fizikai mellett a szellemi tőkével is számol – sőt egyre inkább előtérbe helyezi a tehetséget, a minőségi képzést és a szakértelmet.

A Magyar Közgazdasági Társaság legmagasabb kitüntetését, a Közgazdász Életműdíjat a 2015-ös miskolci közgazdász-vándorgyűlésen vehette át a köz szolgálatában sok évtizeden át kiemelkedő színvonalon végzett szakmai tevékenységéért,

rendkívül gazdag életművéért és páratlanul eredeti, a közgazdasági gyakorlatot megtermékenyítő gondolataiért.

Az MKT akkori elnöke, Kovács Árpád a következő szavakkal méltatta a kitüntetettet: “Kopátsy Sándort sok mindenért tiszteljük: például ő hívta életre a korábban fontos szerepet játszó pénzügyminisztériumi háttérintézményt, a legendás Pénzügykutatót. Biztosan sokan emlékeznek még Doktor Agyra, aki a Magyarázom a mechanizmust című rajzfilmsorozat hőseként ismertetett meg egy országot piacgazdasági, és általában közgazdasági fogalmakkal, gondolatokkal. Kopátsy Sándor 30 könyvet írt, amelyek többsége közgazdasági, de hősei között szerepel Ady és Kádár János éppúgy, mint a jelenlegi miniszterelnök. Néhány évvel ezelőtt – saját megfogalmazása szerint – ő volt a legidősebb közalkalmazott: 90 éves kora táján még tanácsokat adott az akkor nemzetgazdasági miniszter Matolcsy Györgynek. Kopátsy Sándor sok éven át nagyon sok közgazdasági társasági rendezvényen szerepelt: például előadója volt az 1995. évi miskolci vándorgyűlésnek, többször is ő tartotta a záró előadást a Fiatal Közgazdászok Országos Találkozóján – mindig elvarázsolva az ifjú kollégákat eredeti gondolataival, meghökkentő meglátásaival, sajátos javaslataival.”

Kopátsy Sándort örömmel köszönthettük a közönség soraiban az elmúlt évek valamennyi közgazdász-vándorgyűlésén. Emlékét szeretettel megőrizzük.

Címlapról ajánljuk
Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

Pazarlás, élelmiszerválság, éhezés – mit tehetünk, hogyan előzhetjük meg?

A megtermelt élelmiszerek több mint harminc százaléka a szemetesbe kerül, miközben napjainkban már a fejlett országok szegényebb polgárai is kénytelenek lejjebb adni fogyasztásuk mennyiségéből vagy minőségéből – mondta az InfoRádióban az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet ügyvezetője. Dexler Dóra figyelmeztetett: nem jó az sem, ha csak a spórolásra gondolunk, mert a legolcsóbb élelmiszer nem feltétlenül a legjobb minőségű.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.10.07. hétfő, 18:00
Karácsony Gergely
Budapest főpolgármestere
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×