eur:
411.22
usd:
392.51
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Csökkent az Erste Csoport nyeresége

Az Erste Csoport nettó eredménye az idei első fél évben 293,8 millió euróra csökkent az egy évvel korábbi 731,9 millió euróról - áll az Erste Csoport közleményében.

Az első fél évben a nettó kamatbevétel elsősorban Ausztriában, de kisebb mértékben Romániában is nőtt, így 2,9 százalékkal többet, összesen 2,39 milliárd eurót ért el. A nettó díj- és jutalékbevétel 2,4 százalékkal, 956,7 millió euróra esett vissza úgy, hogy a pénzforgalmi szolgáltatásból és hitelezési tevékenységből származó bevétel csökkenését részben ellensúlyozta az egyéb díj- és jutalékbevételek bővülése.

A cégcsoport működési bevétele 3,4 százalékkal, 3,47 milliárd euróra csökkent.

A bankcsoport saját tőkéje - a kiegészítő alapvető tőkeinstrumentumok (AT1) nélkül számítva - 19 milliárd euróról 19,2 milliárd euróra nőtt, az elsődleges alapvető tőke (CET1, végleges) 16,3 milliárd euróról 16,4 milliárd euróra emelkedett.

Az ügyfélbetétek állománya tovább nőtt - leginkább Csehországban és Ausztriában - így 5,1 százalékos emelkedéssel, 182,7 milliárd eurót tett ki. A hitel/betét ráta 89,6 százalékon állt az előző évi 92,2 százalék után.

Az Erste-közlemény szerint a 2020-as évet a koronavírus-járvány határozza meg az egész világon. A járvány terjedésének megfékezése érdekében bevezetett gazdasági és társadalmi korlátozások széles köre jelentős gazdasági felfordulást okozott. A makrogazdasági visszaesés a világ országai által változó mértékben bevezetett karanténjellegű intézkedések közvetlen következményének tekinthetők. A helyenként drámai mértékű negatív hatások tompítása érdekében minden állam jelentős mentőcsomagokat vezetett be, amelyek a hiteltörlesztési moratóriumtól kezdve a különféle garanciákon és áthidaló kölcsönökön át a rövidített munkarend bevezetéséig, az adófizetési kötelezettség elhalasztásáig és közvetlen segélyek juttatásáig terjedt. A jegybankok kamatot csökkentettek, példátlan mértékű likviditást öntöttek a piacra, emellett vállalati- és államkötvény-vásárlási programokat indítottak. A bankfelügyeleti szervek lazítottak a tőkekövetelményeken, emellett a pénzügyi beszámolási sztenderdek pragmatikus értelmezésére biztatták a piaci szereplőket az osztalékfizetés elhalasztása mellett.

Az Erste szerint ebben a környezetben a GDP határozott visszaesésére kell számítani, amelynek mértéke Ausztriában és Kelet-Közép-Európában 4-9 százalék között valószínűsíthető 2020-ban. Ezt azonban a várakozások szerint visszapattanás követi 2021-ben, ami azonban nem lesz lineáris, hiszen a járványügyi helyzet alakulásától és a bevezetett adminisztratív intézkedésektől függ majd. A gazdasági tevékenység visszaesése miatt a működési bevétel csökkenése várható. A 2020. évi nettó kamatbevétel mérséklődik a Csehországban, Romániában, Magyarországon és Szerbiában végrehajtott jelentős mértékű kamatcsökkentés mellett a hitelezés organikus növekedésének visszaesése, az állami garanciával támogatott tranzakciók állományának az alacsonyabb marzs felé történő elmozdulása, valamint hátrányos devizahatások nyomán.

A nettó díj- és jutalékbevétel alakulását a várakozások szerint negatívan befolyásolja a gyengébb gazdasági aktivitás. A kereskedési tevékenység nettó eredményének és piaci értéken nyilvántartott pénzügyi eszközök eredményének visszaesése már a koronavírus-járvány kitörése előtt is előre jelezhető volt a 2019-ben jelentkező magas értékeltségi szintek miatt. Az Erste szerint a működési kiadások várhatóan javulnak éves összevetésben az utazási költségek csökkenése, a nagyobb fokú hatékonyság miatt elért megtakarítások, valamint pozitív devizahatások nyomán.

2020-ban a nyereség leginkább a kockázati költségek felől kerül nyomás alá. A teljes évet tekintve a kockázati céltartalék mértéke várhatóan az átlagos bruttó ügyfélhitelekhez viszonyítva 65-80 bázisponton alakul majd. Az Erste Csoport igazgatósága annyi kockázati költséget igyekszik "megelőlegezni" 2020-ban, amennyi csak igazoltnak tűnik a makrogazdasági tényadatok és előrejelzések, a vállalati besorolások alakulása, valamint a lakossági ügyfélportfólió értékelése alapján. A goodwillt érintő leírások hiánya miatt az egyéb működési eredmény várhatóan javulni fog idén 2019-hez viszonyítva, hiszen tavaly jelentős egyszeri hatások jelentkeztek itt. Az adóráta minden valószínűség szerint emelkedni fog, mivel az alacsony adóteherrel rendelkező országokban a nyereségesség visszaesése várható. Összességében 2020-ban a nettó nyereség jelentős mértékű mérséklődésére kell számítani - áll az Erste közleményében.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×