Az év első öt hónapjára jutó 373,4 milliárd forintos lakáshitelösszeg éves szinten stagnálásnak felel meg. A piaci feltételekkel elérhető lakáshiteleknél 8 százalékos visszaesés történt az idén, a támogatottaknál viszont 75 százalékos volt a plusz.

Bár a koronavírus-járvány miatti bizonytalanság következtében a lakáshitelpiacon a következő hónapokban visszaesés valószínűsíthető, ennek mértékét azonban tompíthatják a támogatott hitelek. A járvány lefutása után a mostani alacsony kamatkörnyezet fennmaradása esetén a nemzetközi példák alapján lehet tér a fellendülésre:

a magyar GDP-arányos lakáshitel-állomány ugyanis 10 százalék alatti, ez a fele a régiós országok átlagának, az uniós átlagnak pedig a negyede.

Visszafogottabbá vált a lakossági hitelpiac a korábbi lendületes emelkedéshez képest. Az új lakáshitelek szerződéses összege éves szinten csökkent, míg a támogatottaké emelkedett. Az alacsony GDP-arányos lakáshitel-állomány alapján erőteljes emelkedés indulhat el a magyar piacon, amennyiben a koronavírus-járványt követően a gazdaság lendületes növekedésnek indul – derül ki a money.hu hivatalos jegybanki és saját adatokon alapuló elemzéséből.

A hivatalos MNB-adatok szerint az év első öt hónapjában az új lakáshitel-szerződések összege 373,4 milliárd forintot tett ki. Ez lényegében stagnálást, egész pontosan 0,2 százalékos csökkenést jelent az egy évvel korábbi adatokhoz képest.

A piaci és támogatott lakáshitelek között éles különbség látható.

Előbbiek összege 306 milliárd forint volt az év első öt hónapjában, ami 8 százalékos visszaesésnek felel meg. A támogatott lakáshitelek 64,5 milliárd forintos összege ugyanakkor 75 százalékos emelkedést takar.

Májusban 28 százalékkal 61,9 milliárd forintra esett vissza éves szinten az új lakáshitelek összege. A támogatott hiteleknél 33 százalékkal 9,9 milliárdra nőtt, a piaciaknál ezzel párhuzamosan 34 százalékkal 51,6 milliárd forintra mérséklődött az összeg. Januárban, februárban és márciusban 13,3-16,7 milliárd forint volt a támogatott lakáshitelek szerződéses összege, áprilisban ez 11 milliárdra csökkent, és ezt követte a májusi, 10 milliárd alatti eredmény.

Bár egyelőre nem látni a koronavírus-járvány végét és azt, hogy mikor indulhat meg a lendületes fejlődés a gazdaságban, de a fellendülés során – ha addig marad a mostani alacsony kamatkörnyezet – a lakáshitelpiacon van tér újra komolyabb növekedésre a nemzetközi példák alapján. Magyarországon ugyanis a múlt évben a GDP-arányos lakáshitel-állomány 10 százalék alatt volt, ez pedig uniós és régiós szinten is alacsonynak számít.

Személyi hitelek

A személyi hitelek piacán felemás a kép. Májusban az új hitelek szerződéses összege 18,7 milliárd forint volt,

ez az áprilisi mélypontot 44 százalékkal haladja meg. A tavaly májusi szintnek viszont a harmada.

A személyi hitelekre kötött szerződések összege az év első öt hónapjában 157,6 milliárd forintnál járt, vagyis éves szinten 32 százalékos hanyatlás következett be. Ennek a magyarázata a money.hu szakemberei szerint a bankok fogyasztási hitelekkel kapcsolatos jelentős szigorítása, valamint hogy a hitelfelvevők először a fogyasztási hitelektől pártoltak el a koronavírus-járvány miatti helyzetben.

Ugyanakkor a személyi kölcsönök azok számára továbbra is jó alternatívát nyújtanak, akik 1-3 millió forintos lakásfelújításban gondolkodnak, egy ilyen beruházás várhatóan a későbbiekben, a lakás esetleges eladásakor megtérülhet. Különösen, ha a korszerűsítés érinti a fűtési rendszert, például egy modern kazán vagy hőszivattyús klíma kerül a lakásba.

A személyi hiteleknek március közepétől december végéig maximalizálva van a teljes hiteldíjmutatójuk. Ez azt jelenti, hogy

az év végéig legfeljebb 5,75 százalékos thm vonatkozik rájuk, januártól viszont magasabb lesz.

A bankok eltérő kamatokkal számolnak januártól, ezért érdemes alaposan megnézni a kínálatot.