Infostart.hu
eur:
379.85
usd:
321.98
bux:
126972.23
2026. február 23. hétfő Alfréd
Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója a főváros és a Mol-csoport közötti stratégiai megállapodás aláírásán a Városházán 2018. június 15-én.
Nyitókép: MTI/Koszticsák Szilárd

Hernádi Zsolt: felkészült a járvány miatti válság kezelésére a Mol

A cégnél működési stratégiát dolgoztak ki, amelyben meghatározták a legfontosabb irányokat - mondta Hernádi Zsolt, a Mol-csoport elnök-vezérigazgatója csütörtökön, az igazgatóság ülése után.

A válságkezelési stratégia négy alappillérének nevezte

  • a munkavállalók egészségének megóvását,
  • a munkahelyek megtartását,
  • az energiabiztonság fenntartását, illetve
  • a folyamatos működés és üzletmenet biztosítását.

A koronavírus-járvány hatására csoportszinten átlagosan

mintegy 40 százalékkal csökkent az üzemanyagok iránti kereslet,

az arányok országonként eltérőek. Jelentősebben visszaesett a benzin forgalma, kevésbé a dízelé, miután azt jellemzően cégek használják, nem magánemberek - jelezte Hernádi Zsolt.

Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a Mol minden területen folyamatosan dolgozik, a vállalatnak nincsenek likviditási nehézségei, és számos intézkedést vezettek be, hogy csökkentse a koronavírusnak a vállalatcsoportot érintő gazdasági hatásait.

Hernádi Zsolt ismertette: a Mol-csoportnál több mint 25 ezer ember dolgozik, ebből 9 ezer Magyaroszágon, a vállalat eddig 2,6 milliárd forintot fordított járványügyi védekezésre. Csoportszinten 6000 ember tud otthonról dolgozni.

Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy egyes munkakörökben részmunkaidős foglalkoztatást kellett bevezetni, ez a dolgozók mintegy 40 százalékát érinti, őket 60, illetve 80 százalékos munkaidőben foglalkoztatják. Ehhez igazítják a javadalmazásukat is időlegesen, két és fél hónapig.

Magyarországon 28 töltőállomást kellett átmenetileg bezárni.

Az olajipari társaság három finomítója 70 százalék fölötti kapacitáson működik, de folyamatosan üzemelnek, a leállásokat mindenképpen megpróbálják elkerülni.

A Mol csoportszinten 1 milliárd dollár értékben fogja vissza tervezett beruházásait.

A vállalatcsoport átalakította idei pénzügyi és működési célkitűzéseit a járvány okozta bizonytalanság miatt, visszavonta a 2020-ra meghatározott kamat- és adófizetés, valamint amortizáció előtti eredmény (EBITDA) célkitűzését, a sajtótájékoztatón az elnök-vezérigazgató új EBITDA célkitűzést nem közölt.

Hernádi Zsolt hangsúlyozta, a járvány után országos és regionális szinten felértékelődik majd az ellátásbiztonság, új iparpolitikára lesz szükség.

Minden Infostart-cikk a koronavírusról itt olvasható!

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

Orbán Viktor viszonválasza az ellenzéknek: önök mind Ukrajna pártjára álltak a hazájukkal szemben

A miniszterelnök az Országgyűlés parlamenti időszakának megnyitóján értékelte az elmúlt hónapokat és a kormány munkáját. Erre ellenzéki képviselők válaszoltak, az elhangzottakra viszonválaszban reagált Orbán Viktor.

Beváltott szlovák ígéret: lekapcsolják a villanyt Ukrajna felé

Robert Fico egy vasárnap este a közösségi médiában közzétett videójában azt mondta, beváltja ígéretét, és lekapcsolja az ukránoknak az áramot. A szlovák kormányfő hétfőn ezért felkeresi az állami áramszállító vállalatot, az SEPS-t, és arra kéri a céget, hogy állítsák le az Ukrajnába irányuló rendkívüli villamosenergia-exportot.
inforadio
ARÉNA
2026.02.23. hétfő, 18:00
Áder János
volt köztársasági elnök, a Kék Bolygó Klímavédelmi Alapítvány kuratóriumi elnöke
Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Mi lesz, ha Donald Trump tényleg megtámadja Amerika legnagyobb ellenségét? - Mutatunk 5 lehetséges forgatókönyvet

Donald Trump amerikai elnök állítólag erősen hajlik afelé, hogy megtámadja Iránt: több amerikai lap is megszellőztette a hétvégén, hogy a politikus legalább egy limitált, légi képességekre támaszkodó, stratégiai célpontokra korlátozódó katonai csapást végre akar hajtani a síita hatalom ellen. Egy Venezuelához hasonló, gyors és sikeres, párórás akció azonban abszolút nem borítékolható - sőt, kifejezetten valószínűtlen -, Irán ugyanis mind katonailag, mind politikailag, mind földrajzilag sokkal keményebb dió. Nézzünk meg öt forgatókönyvet, mi történhet, ha Donald Trump tényleg megtámadja Iránt.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×