A válságkezelési stratégia négy alappillérének nevezte
- a munkavállalók egészségének megóvását,
- a munkahelyek megtartását,
- az energiabiztonság fenntartását, illetve
- a folyamatos működés és üzletmenet biztosítását.
A koronavírus-járvány hatására csoportszinten átlagosan
mintegy 40 százalékkal csökkent az üzemanyagok iránti kereslet,
az arányok országonként eltérőek. Jelentősebben visszaesett a benzin forgalma, kevésbé a dízelé, miután azt jellemzően cégek használják, nem magánemberek - jelezte Hernádi Zsolt.
Az elnök-vezérigazgató hangsúlyozta: a Mol minden területen folyamatosan dolgozik, a vállalatnak nincsenek likviditási nehézségei, és számos intézkedést vezettek be, hogy csökkentse a koronavírusnak a vállalatcsoportot érintő gazdasági hatásait.
Hernádi Zsolt ismertette: a Mol-csoportnál több mint 25 ezer ember dolgozik, ebből 9 ezer Magyaroszágon, a vállalat eddig 2,6 milliárd forintot fordított járványügyi védekezésre. Csoportszinten 6000 ember tud otthonról dolgozni.
Az elnök-vezérigazgató elmondta, hogy egyes munkakörökben részmunkaidős foglalkoztatást kellett bevezetni, ez a dolgozók mintegy 40 százalékát érinti, őket 60, illetve 80 százalékos munkaidőben foglalkoztatják. Ehhez igazítják a javadalmazásukat is időlegesen, két és fél hónapig.
Magyarországon 28 töltőállomást kellett átmenetileg bezárni.
Az olajipari társaság három finomítója 70 százalék fölötti kapacitáson működik, de folyamatosan üzemelnek, a leállásokat mindenképpen megpróbálják elkerülni.
A Mol csoportszinten 1 milliárd dollár értékben fogja vissza tervezett beruházásait.
A vállalatcsoport átalakította idei pénzügyi és működési célkitűzéseit a járvány okozta bizonytalanság miatt, visszavonta a 2020-ra meghatározott kamat- és adófizetés, valamint amortizáció előtti eredmény (EBITDA) célkitűzését, a sajtótájékoztatón az elnök-vezérigazgató új EBITDA célkitűzést nem közölt.
Hernádi Zsolt hangsúlyozta, a járvány után országos és regionális szinten felértékelődik majd az ellátásbiztonság, új iparpolitikára lesz szükség.
