Infostart.hu
eur:
388.18
usd:
336.17
bux:
0
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszterjelölt érkezik kinevezés előtti meghallgatására az Országgyűlés fenntartható fejlődés bizottságának ülésére az Országgyűlés Irodaházában 2018. május 14-én.
Nyitókép: Bruzák Noémi

Palkovics László az Arénában: így néz ki az állami munkabérpótlás rendszere

A kieső munkaidő 15-50 százalékos lehet, az ezért járó munkabér és költségei bő kétharmadát állja az állam május 1-től három hónapig - közölte az innovációs és technológiai miniszter az InfoRádióval.

Három hónapra 70 százalékban átvállalja a béreket és költségeit a kormány a rövidített munkaidőben dolgozóknál - jelentette be Palkovics László miniszter a gazdaságvédelmi akcióterv újabb részletei között kedden.

"Amit el szeretnénk kerülni, hogy vállalatok azért küldjék el a dolgozóikat, mert nem tudják kifizetni a munkabért megrendelésállomány híján. Ennek első lépéseként érkezik a foglalkozás költségeihez való hozzájárulás a rövidített munkában, vagyis a kurzarbeitban érintett dolgozók esetében. A kieső munkaidő ha a teljes munkaidő 15-50 százaléka, akkor az állam a munkabért és teljes költségeit állja" - részletezte a tárcavezető az InfoRádió Aréna című műsorában.

Eltérés azonban az eredeti, német megoldáshoz képest a magyarban, hogy a kormány kéri a foglalkoztatókat, hogy az alkalmazottak végezzenek minél több érdemi munkát vagy vegyenek részt távoktatásban, továbbképzésben, ne legyen olyan, hogy heti három napot dolgoznak az emberek, két napot ülnek otthon.

"Ott van ennek a jelentősége, hogy amikor egy cégnél újra megjelenik a megrendelésállomány, újra elindul a gazdaság, ne legyen lyuk, minden ugyanúgy folytatódhasson, mint ahogy abbamaradt"

- érvelt Palkovics László.

De mit kell tenni a munkavállalóknak?

Semmit, a munkáltatónak kell bemutatnia a járási munkaügyi osztályon a megrendelésállomány csökkenését igazoló papírokat, és a kieső munkaidőre vonatkozó bér, illetve annak költsége 70 százalékát adja oda az állam - három hónapra, május 1-től.

A kormány azzal számol, hogy július után látszódhat rendeződni a helyzet

- mondta Palkovics László.

A teljes beszélgetést az InfoRádió Aréna című műsorában hallhatja - ma este 6-tól!

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Ali Laridzsáni halála Iránban fontosabb lehet, mint Ali Hamenei ajatollah megölése

Izrael azt állítja: megölte Irán biztonsági főnökét, aki gyakorlatilag az ország de facto vezetője volt. Irán megerősítette a halál tényét. A veterán Ali Laridzsani élete során több posztot is betöltött az államgépezetben és diplomataként is dolgozott. Elemzők szerint halála jelentősebb hatású, mint Hamenei ajatollah likvidálása.

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán könyörtelen bosszút esküdött, óriásbombákat dobott le Donald Trump – Híreink percről percre az iráni háborúról szerdán

Irán kedden este megerősítette, illetve bosszút esküdött Ali Laridzsáni, az iráni Legfelső Nemzetbiztonsági Tanács titkárának és Golamreza Szolejmáninak, az iráni Forradalmi Gárdához tartozó Baszidzs erők parancsnokának a halála miatt. Teherán bosszúból Izrael középső részét vette légi támadás alá, Ramat Gan városában ketten meghaltak. Az éjszaka folyamán az izraeli hadsereg közölte: folytatták a Hezbollah elleni csapásaikat Dél-Libanonban, miközben Bahrein, Katar, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek mind iráni rakéták és drónok elfogásáról számolt be. Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága szerint 2,5 tonnás óriásbombákat vetettek be iráni rakétalétesítmények ellen a Hormuzi-szoros térségében, ugyanakkor Donald Trump többször elégedetlenségét fejezte ki a NATO-szövetségesek döntése miatt, akik nem küldtek hadihajókat a hajózási útvonal védelme érdekében. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború legfrissebb eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×