Infostart.hu
eur:
385.19
usd:
328.11
bux:
109607.58
2025. december 13. szombat Luca, Otília
Fotómontázs a tranzakciós adóval és a bankkártyás fizetéssel kapcsolatban. MTVA/Bizományosi: Faludi Imre  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: Faludi Imre

Jutalmak húzták 400 ezer fölé a decemberi átlagkeresetet

A bruttó átlagkereset 11,4 százalékkal 367 800 forintra nőtt 2019-ben. De az év utolsó hónapjában a jutalmak és prémiumok miatt éves alapon 13,1 százalékos növekedést követően 406 400 forintos bruttó átlagkeresetet mért a Központi Statisztikai Hivatal.

A gazdaság lassulásával kapcsolatos aggodalmak ellenére decemberben sem állt le a béremelés üteme: a Központi Statisztikai Hivatal friss jelentése szerint a bruttó átlagkereset 406 400 forint volt, 13,1 százalékkal magasabb, mint egy éve. A decemberi adatokat azonban torzította, hogy a kereseteket jelentősen meghatározta a nem rendszeres kereseti elemek (jutalom, prémium) növekedése, a nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 270 200, a kedvezményeket is figyelembe véve 278 000 forintot ért el, 13,1, illetve 13,2 százalékkal nőtt egy év alatt a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozások körében.

A KSH ugyanis, bár az adóhivataltól kapott kereseti adatokra is rálát, csak az említett körben teljes munkaidőben dolgozók értékeiből számítja az átlagot. A kisebb vállalkozásoknál foglalkoztatottak vélhetően ennél kevesebbet keresnek, ami lefelé húzhatná az átlagot. Arról nem is beszélve, hogy a rekordnagyságot elérő katás egyéni vállalkozói kör keresete ugyancsak jelentősen befolyásolhatná az adatokat.

A KSH által figyelt körben mindenesetre

a tavalyi éves bruttó átlagkereset 367 800, a nettó 244 600 forint lett, mindkettő 11,4 százalékkal nőtt 2018-hoz viszonyítva.

Január-decemberben a teljes munkaidőben alkalmazásban állók átlagos bruttó keresete a közfoglalkoztatottak nélkül számolva 378 100 forintot ért el. A nettó átlagkereset kedvezmények nélkül 244 600, a kedvezményeket is figyelembe véve 252 100 forint volt.

A reálkereset pedig 7,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző évhez mért 3,4 százalékos növekedése mellett az előző évhez viszonyítva.

A legjobban a pénzügyi, biztosítási területen dolgozók jártak, esetükben a bruttó átlagkereset 665 400 forint volt, míg a skála másik végén a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás volt, a legalacsonyabb bruttó 239 600 forintos keresettel.

Látványos a nők kereseti elmaradása:

míg a nők havonta átlagosan bruttó 335 800 forintot vihettek haza, ami éves szinten 10,8 százalékkal emelkedett, addig a férfiaknál 12,3 százalékos béremelést mért a KSH, az átlag pedig elérte a 403 600 forintot.

Korosztályok szerint bontva legjobban, 17,2 százalékkal a pályakezdők bruttója emelkedett, elérve a 285 ezer forintot. A legjobb munkavállalási korú 25-54 évesek bruttó 384 800, míg az 54 év felettieknél 363 100 forint volt az átlag. Előbbi csoportban 11,9, utóbbi körben pedig 11,3 százalékos emelkedést mért a KSH decemberben volt az előző év azonos időszakához képest.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) bruttó átlagkereset 339 300 forintra becsülhető, amely 10,4 százalékkal nőtt az utóbbi egy évben.

Január-decemberben a reálkereset 7,7 százalékkal emelkedett a fogyasztói árak előző év azonos időszakához mért 3,4 százalékos növekedése mellett.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

Orbán Viktor Mohácson: arra szerződtem, hogy megváltoztassuk a sorsunkat

A kormányfő a közös cselekvés képességét tekinti hatalomnak, a dolgok megértését pedig fantasztikus életörömnek. Mohácson szerinte rossz irányba fordult a történelem, de a túlélés szimbóluma is a város. A közelgő uniós csúcsra utalva azt mondta: verekedni megy Brüsszelbe., ahol ha úgy döntenek, hogy hozzányúlnak az orosz devizatartalékhoz, akkor el kell azon gondolkodni, hogy a magyart elviszi onnan a kormány. Brüsszel szerinte zsinórban a harmadik választást próbálja megnyerni Magyarországon, amelynek viszont egy szempontból életbiztosítása Törökország.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.15. hétfő, 18:00
Mészáros Andor
az Eötvös Loránd Tudományegyetem BTK Történeti Intézetének docense
Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Így vált kudarctörténetté az önkormányzatok ingatlangazdálkodása – Van ebből kiút?

Budapest belvárosában sétálva feltűnő, hogy gyakran egymás mellett a legdrágább éttermek és a bedeszkázott portálok váltják egymást. Sokan nem tudják, hogy ennek hátterében gyakran tulajdonosi különbségek állnak: míg az egyik üzlet piaci, a másik önkormányzati tulajdonban van. A felszín alatt ugyanez a kontraszt: a WestEnd bevásárlóközpont aluljárószintje tele van üzletekkel, míg a Nyugati téri aluljáróban a legtöbb helyiség üresen áll – ez pontosan rámutat az önkormányzati és a piaci ingatlangazdálkodás torz kettősségére. A legutóbbi számítások szerint csak Budapesten tízezres nagyságrendű nem lakáscélú önkormányzati helyiség található (földszinti üzletek, irodák, pincék). Ez óriási városfejlesztési és helyi gazdaságfejlesztési potenciált jelent, amelyet a gyakran bürokratikus és passzív vagyongazdálkodási gyakorlat miatt az önkormányzatok jelentős része nem használ ki. Hétrészes cikksorozatunkban bemutatjuk a hazai helyiséggazdálkodás helyzetét, az önkormányzati ingatlanvagyon jelentőségét, feltárjuk a jó és rossz gyakorlatokat, majd konkrét javaslatokat fogalmazunk meg a rendszer reformjára.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×