Budapesten van bejelentve a magyarországi vállalkozások több mint fele, de ezek többsége nem a fővárosban végzi tevékenységét - vélekedett az InfoRádió Aréna című műsorában, a Széchenyi Kártya rendszerét működtető KAVOSZ Zrt. vezérigazgatója.
"Ennek van egy egyszerű oka:
sokkal könnyebb eltűnni a NAV elől Káposztásmegyeren egy társasház hatodik emeletén, mint vidéken,
ahol sokkal közvetlenebb a kapcsolat az adóhivatal és a vállalkozások között" - mutatott rá Krisán László, aki szerint bár sokat javult a NAV megítélése a közelmúltban, "megvan az a vállalkozói félsz", hogy jobb Budapesten bejelentkezve nem annyira szem előtt lenni.
Beszélt arról is, hogy a vállalkozásoknál is látszik a generáció közötti különbség, a váltás leginkább az agrárszektorban figyelhető meg. Egyelőre számára úgy tűnik, a nyolcvanas, kilencvenes évek vállalkozóinál nem megoldott a generációváltás feladata.
"Egyelőre szó nincs irányított átadásról. Ezek az emberek one-man-show-kat üzemeltettek, egyszemélyes vállalkozásokat, kis telefonkönyvecskéből a papa elmagyarázta, hogy mi fog történni.
A gyerekek meg ugye nagyon kreatívak, művészek, örülnek a papa pénzének, de magát a munkát átvenni már kicsit cinkesebb.
Ilyenkor három lehetőség van: megveszi a céget egy külföldi, de ez nem annyira jellemző, mert ezek a cégek ingerküszöb alatt vannak. A konkurencia is megveheti, de ki akarja belőle szedni a jó stábot és a piacot, majd bezárja a céget. A harmadiknál van a kitörési pont: legyen egy olyan üzletrész, amit át lehet venni! Ez ma nincs meg a magyar piacon. Gondolkodtunk azon, kinek van ilyet megvenni, és azt találtuk, hogy a dolgozónak és a menedzsmentnek" - fogalmazott.
Szerinte a vállalkozások többsége a napi likviditási problémák kezelésére használja a Széchenyi Kártyát.
"Dominánsan a folyószámlahitel az, ami a vállalkozásokat érdekli, hiszen szabad felhasználású hitelről van szó, fedezet nem kell hozzá, viszont magángaranciát kell vállalnia a vállalkozónak. Elég jól haladunk ebben, a bukások aránya 1 százalék alatti" - számolt be róla Krisán László.
Mint hangsúlyozta, a kártyaprogram az elmúlt 3 évben több mint 50 százalékos növekedést tudott felmutatni.
"A piaci átlagnál jóval magasabb bővülés van, és az is sokat számít, hogy 100 millió forintra felemeltük a korábbi 50 milliós értékhatárt, ami egy új kört vont be: a kis-közép méretű szektort."
De a nano- és makrovállalkozásokra is koncentrálnak."A magyarországi statisztikában szereplő 1,1 millió cégből nyugodtan levonhatunk 400 ezret, ezek elestek, felszámolás alatt állnak, de
a megmaradók közül is több mint a fele nanovállalkozás, amelynél konkrétan a fizetést veszik ki a rendszerből, ezek egyéni kényszervállalkozók"
- mondta a szakember.
Az átlagos hitelösszeg folyószámlahitelnél 13-14, a beruházásinál 25-30 millió forint, a program egésze pedig 80 százalékban vidéki vállalkozásokat segít - tette hozzá.
Alább meghallgathatja, megtekintheti a teljes beszélgetést.