eur:
411.2
usd:
392.6
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pixabay

Rekord várható a személyi hitelek piacán

A legtöbben kocsivásárláshoz vesznek fel pézt. Kiderült az is, hogy a babaváró kölcsönnek nincs elszívó hatása.

Folytatódhat a személyi kölcsönök rekordsorozata: 2019-ben az új folyósítások összege a teljes magyarországi piacon várhatóan 550-570 milliárd forint lesz, ez 25-26 százalékkal, azaz 100-120 milliárddal haladja meg az egy évvel korábbi szintet, egyúttal az elmúlt 10 év messze legmagasabb értéke. A személyi kölcsönök piaca évek óta jelentős növekedést mutat: 2016 óta minden évben 100-150 milliárddal nő az új folyósítások összege.

„A K&H-nál is nagy a kereslet: az év első kilenc hónapjában 33,3 milliárd forintos összegben folyósított személyi kölcsönöket a bank, ez pedig 51 százalékos, piaci átlagot meghaladó növekedést jelent” - mondta Rajna Gábor, a K&H lakossági értékesítési igazgatója.

A piaci növekedés több tényezőnek köszönhető.

  • A nettó reálbérek tempós emelkedése,
  • a lakosság pénzügyi mozgásterének javulása,
  • a magas foglalkoztatottsági ráta és az alacsony munkanélküliség,
  • a GDP-növekedés, valamint
  • a tartósan alacsony kamatkörnyezet

mind segíti a bővülést. Bár a júliustól elérhető állami támogatással igénybe vehető babaváró kölcsön kétségtelenül kedvező konstrukció,a bank szerint ennek nincs elszívó hatása.

A K&H személyi kölcsönöknél elért 51 százalékos növekedéshez nagyban hozzájárult az online értékesítés. A folyósított kölcsönök felét okostelefonról kezdeményezték az érintettek. Az online személyi kölcsönösök általában kisebb összeget vesznek fel: 60 százalékuk 1 millió forintnál alacsonyabb összeget kért, míg a bankfiókban értékesítettnek csak a 45 százalékára igaz ez. A neten keresztül folyósított személyi kölcsönök átlagos összege 1,25 millió forintot tett ki az idén, míg a fióki csatorna esetében 1,5 millió forint az átlag.

Az online igénylések 59 százaléka köthető 40 év alattiakhoz, az igénylők többsége férfi és átlag életkoruk 35 év. A fiókos személyikölcsön-kérelmek esetében a 40 év alatti igénylők aránya némileg kisebb, 53 százalékot tesz ki.

Az új személyikölcsön-felvételek 34 százaléka mögött egyébként gépjárművásárlás, 25 százaléka mögött a lakásfelújítás vagy –vásárlás, 18 százaléka mögött pedig hitelkiváltás állt 2019 első 9 hónapjában.

Bár 2020-ban a gazdasági növekedés lassulhat, ennek ellenére ezen a piacon folytatódhat a növekedés. Az idén várható 550-570 milliárd forint után jövőre jóval visszafogottabb emelkedésre számít a bank, de az új folyósítások összege így is elérheti a 600 milliárd forintot.

Címlapról ajánljuk
Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Szakad a hó az országban, az elakadt kamionok már több utat blokkolnak

Péntek hajnalban megérkezett a nagy havazás. Számos helyen akadtak el, csúsztak árokba járművek, kidőlt fák akadályozzák a közlekedést több úton.

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×