Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a novekedes.hu oldalon megjelent írásában felidézi Abraham Maslow 1950-es években született modelljét. Eszerint az embereket mozgató vágyak és szükségletek rendszere egymásra épül és egy piramissal ábrázolható. Elsőként is a test igényeit kell kielégítenünk, ha ez teljesül, akkor biztonságra vágyunk, majd összetartozásra valakivel és másokkal, ha ezt is elérjük már az önbecsülés és a mások elismerése a legfontosabb számunkra. Ha már értékeljük magunkat és mások is minket, akkor minél többet szeretnénk tudni a világról. Ha ezt is elértük, akkor a rend és a szépség lesz számunkra a legfontosabb belül, a családban és a kinti világban egyaránt. A piramis tetejére lépve a bennünk élő lehetőségek megvalósítása válik a legfontosabbá.

"Ezek a vágyak mozgatnak minket magyarokat ezekben az években, még a sorrend is mintha igazodna Maslow piramisához. Vágyainkból igények lesznek, azokból érdekek, majd érdekeink irányítják döntéseinket és mozgatják tetteinket. Sőt, nem csupán külön-külön, hanem a családokat, közösségeket és az egész nemzetet is. A jó hír, hogy

Magyarország már egy másik ország, mint volt 2010-ben, a nagy kaland elején.

Rendbetettük pénzügyeinket, beindítottuk a gazdaságot, elérhetővé tettük a munkát, otthont, gyermekvállalást és gyarapodást a magyarok többségének. Ezzel nem is egy helyet léptünk feljebb Maslow piramisán: szinte a zero vonalról legalább hármat léptünk felfelé. Már útban vagyunk az önbecsülés és a külső elismerés felé, mert kevesen fordítottak akkorát a sorsukon röpke 9 év alatt, mint mi magyarok" - írta Matolcsy György.

Úgy vélte: Magyarország egésze mozgásban van, egyéni és közösségi vágyaink egyre feljebb törnek a Maslow piramison, és értékelése szerint egyre többen lépnek néhány év alatt még eggyel feljebb, miközben az ország egésze 5-10 évenként újabb és újabb emeletet vehet be a piramisból.