Infostart.hu
eur:
354.33
usd:
310.03
bux:
141741.65
2026. július 2. csütörtök Ottó
Nyitókép: Pixabay

Ellentámadásba lendült a műanyaglobbi

Elöljáróban két szám: a Földön eddig összesen gyártott műanyagmennyiség felét az elmúlt 15 évben készítették. A műanyagipar világszerte összesen 1200 milliárd dollár bevételt generál évente.

A műanyagok számos területen forradalmi előrelépést jelentettek a gyógyászattól az autógyártáson át az űrutazás lehetővé tételéig, olcsóságuk és elterjedésük azonban nagyban hozzájárult egyfajta "eldobható kultúra" kialakulásához.

A világon évente gyártott műanyag 40 százaléka egyszer használatos,

amelynek jelentős részét olyan tárgyak - például nejlonzacskók vagy ételcsomagolások - teszik ki, amelyeket mindössze percekig, legfeljebb órákig használnak, a környezetbe kikerülve viszont évszázadokig fennmaradhatnak, óriási károkat okozva - idézte fel a Portfolio.

Nem győzik összeszedni

A műanyagszennyezés napjainkra az egyik legsúlyosabb globális kihívássá vált, a termelés olyan tempóban bővül, hogy következményeivel a világ nem igazán tud mit kezdeni.

Megjelentek és globálissá nőttek a hétköznapi életünket műanyagmentesítő mozgalmak, számos projekttel próbálják gyűjteni és megsemmisíteni/újra felhasználni az óceánokban és a folyókon felhalmozódott hulladékot. Kína már nem fogadja a világ műanyagszemetét, és az utóbbi hónapok botránya, hogy több ország visszaszállította a küldő országban a hozzá nagy mennyiségben érkező "illegális szemetet".

Egyébként

a globálisan valaha termelt műanyag 80-90 százalékát soha nem hasznosítják újra, ami különböző formákban - szemétlerakókban vagy közvetlenül a természetben végzi.

Csak a tengerekbe, óceánokba kerülő műanyag évente mintegy 2500 milliárd dollár környezeti kárt okoz.

Beindult az ellenlobbi

Ám miközben a petrolkémiai ipar egy része, elismerve a problémát, jelentős beruházásokat tesz az újrahaszosítás és a lebomló műanyagok kifejlesztése terén, az iparági lobbi nem hagyta szó nélkül a helyzetet.

Az USA legalább 14 szövetségi államában sikerült olyan törvényeket elfogadtatniuk, amelyek megakadályozzák, hogy a politikai döntéshozók az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát tiltó szabályokat hozhassanak.

A műanyag-, és az azzal erősen fedésben lévő olajipar által hosszú ideig pénzelt American Legislative Exchange Council nevű konzervatív szervezet pedig egy olyan törvénytervezet-modellt is ajánl a szövetségi államok törvényhozóinak, amelynek célja a városok megakadályozása a tiltások bevezetésében.

A műanyagipari lobbi állításai szerint a műanyagokat úgy kiáltották ki a szemétkrízis fő felelőseinek, hogy figyelmen kívül hagyták kedvező környezeti hatásaikat. Például a könnyű, egyszer használatos műanyagzacskók gyártása kevesebb üvegházhatású gáz kibocsátásával és víz felhasználásával jár, mint más, többször használható például papírzacskóké.

A műanyagipar érdekvédelmi szervezeteinek agresszív ellentámadása egyébként oda is vezetett, hogy néhány cég inkább távozott: a Coca-Cola idén kilépett a Plastics Industry Associantionból, mivel indoklása szerint a szövetség által felvett pozíció "nem volt teljesen konzisztens" a társaság céljaival és vállalásaival (például hogy 2025-re csak 100 százalékosan újrahasznosítható vagy komposztálható csomagolóanyagokat használjanak).

Az USA-ban nem megy az újrahasznosítás

Miközben Európa- és Ázsia-szerte egyre több helyen vezetnek be az egyszer használatos műanyagok forgalomba hozatalát korlátozó szabályokat, Washingtonban egyelőre szó sincs ilyesmiről. Sőt, Donald Trump elnök weboldalán műanyag szívószálakat árul "A liberális papír szívószál nem működik" szlogennel. Az Államokban a 2015-ben elért 9 százalékos plasztik-újrahasznosítási arány azóta tovább zsugorodott. Vagyis miközben az elmúlt években számos szövetségi államban meglepően gyorsan meg tudták fúrni az egyszer használatos műanyagzacskók betiltását, az ország újrahasznosító rendszere továbbra is az egyik leggyengébb a fejlett világban.

Címlapról ajánljuk
Elég volt a fővárosi vízfejből, vidéken is dolgozna a leendő brit kormányfő

Elég volt a fővárosi vízfejből, vidéken is dolgozna a leendő brit kormányfő

Még át sem vette a posztot, de Andy Burnham, a brit Munkáspárt következő vezetője – és így leendő kormányfő – máris radikális változást ígér. Közölte, hogy megosztaná a munkanapjait a Downing Street 10 és Manchester városa között, hogy így csökkentse a brit politika és közélet „London-centrikusságát”.

Kormányszóvivői tájékoztató: átszabják az áramszámlákat a megújulóknál, jön az ügynökakták nyilvánossága

Az új, a vármegye elnevezést is megszüntető Alaptörvény-módosítást várhatóan a jövő hét elejéig benyújtják a társadalmi egyeztetés után – „nagy változás nem lesz”, inkább szigorodni fog. A NAV elnöki pozíciójára nyilvános pályázatot fognak kiírni, a hatóság vezetője nem lesz államtitkár. Szerveződik Magyar Péter látogatása a Vatikánba.
Tisza-kormány: megjöttek a részletek az iskolakezdési támogatásról, új vezető a közmédia élén

Tisza-kormány: megjöttek a részletek az iskolakezdési támogatásról, új vezető a közmédia élén

Számos személyi változás történt a magyar közéletben: Magyar Péter felmentette az NMHH elnökét, új vezetőt nevezett ki az Országos Kórházi Főigazgatóság élére, a pénzügyminiszter pedig leváltotta a Szerencsejáték Zrt. vezérigazgatóját, miközben a külügyben további nagyköveti visszahívások várhatók. Az Integritás Hatóság friss jelentése szerint a közbeszerzési rendszerben összeszokott cégek nyertek visszatérően, piaci ár-összehasonlítás hiányában az állam jellemzően túlárazott szolgáltatásokért fizetett. Ma 14:30-kor tartanak kormányzati tájékoztatót: a délutáni eseményen a frissen bejelentett 100 ezer forintos iskolatámogatás részletei, a környezetszennyezés miatt leállított debreceni akkugyár ügyében indított tényfeltáró vizsgálat, a legújabb állami személycserék, a makrogazdasági kilátások, valamint a vízhiány kezelése lehetnek a fókuszban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×