Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.9
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Villamos energiát termelő szélturbinák sora a település határában. MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba  *************************** Kedves Felhasználó!
Nyitókép: MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba

Itthon egyre kevésbé fogjuk munkára a szelet

Magyarországon 2016 óta teszi gyakorlatilag lehetetlenné új szélerőművek építését egy jogszabály, eközben Európában félévente a 2010-ig megépített magyarországi kapacitás tízszeresét kapcsolják az áramhálózatra - írja a napi.hu.

Magyarországon 2006-ban egyetlen alkalommal osztottak szélkapacitást. Az akkor kiadott 330 MW-ra szóló építési engedélyt ugyan az akkori Energiahivatal is jóváhagyta, de a hálózati rendszerirányító Mavir is csak belépőnek szánta, a második lépcsőt jelentő, újabb 410 MW nem jutott el a megvalósíthatóságig - írja elemzésében a gazdasági portál.

A kormány 2010 óta jegelte, 2016 szeptemberében pedig törvényileg is megtiltotta, pontosabban lehetetlenné tette újabb szélerőművek létesítését. A jogszabály szerint ugyanis a beépítésre szánt területektől legalább 12 ezer méter távolságot kell tartani az efféle infrastruktúráknak. Ez Magyarországon megvalósíthatatlan, de ezen felül is van még két kritérium: ha a szélerőmű "csökkenti a honvédelmi és katonai képességet" azonnal elutasítják a telepítési engedélyt. Ha valahogy mégis sikerül az engedélyeztetés, akkor csakis már elavult technológiájú, legfeljebb 2 MW teljesítményű és maximum 100 méteres magasságba telepíthető szélerőmű.

Eközben a turbinamegrendelések és a piaci mozgások is azt mutatják Európában, hogy jelentős új szélenergia-kapacitás hálózatra kapcsolása várható például Svédországban és Norvégiában, valamint Spanyolországban, ahol az ország klíma- és energiaterve a korábban jelzettnél hamarabb vezeti ki a szenet és az atomot az energiamixből, amit évi 3 GW, főként szélenergiára alapozott új kapacitás beépítésével kívánnak biztosítani.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×