Infostart.hu
eur:
379.58
usd:
322
bux:
131491.8
2026. február 5. csütörtök Ágota, Ingrid
A 2020. évi költségvetési törvényjavaslat, miután Varga Mihály pénzügyminiszter átnyújtotta Kövér Lászlónak, az Országgyűlés elnökének az Országházban 2019. június 4-én.
Nyitókép: MTI/Kovács Tamás

Elárulta a kormány, hogy mire számít a következő években

A kormány tartósan magas, 4 százalék körüli gazdasági bővüléssel számol a következő években is; a jövő évi büdzséhez kapcsolt kitekintésben 2020-ra 4,0 százalékos, 2021-re 4,1 százalékos, 2022-re 4,2 százalékos, 2023-ra pedig újra 4,0 százalékos növekedési prognózis szerepel.

Megállapítják, ahhoz, hogy a magyar gazdaság fejlődése az Európai Unió növekedésének átlagát tartósan 2 százalékponttal meghaladja csökkenteni kell az állami kiadásokat, továbbra is ösztönözni kell a beruházásokat, erősíteni kell a kiszámítható beruházási környezetet, és ki kell aknázni a munkaerő-tartalékokat.

A kitekintés alapján

  • az idén a GDP 43 935 milliárd forintot,
  • 2020-ban 48 779 milliárdot ér el,
  • 2021-ben 52 274 milliárd,
  • 2022-ben 56 102 milliárd forint lesz,
  • 2023-ban már 60 080 milliárd forintra hízik.

A következő években a költségvetés szabad tartalékai is nőnek, 2023-ra már mintegy a 800 milliárd forintot tehetnek ki.

Megállapítják, hogy az elmúlt években a magyar államháztartás egyenlege a régiós versenytársak költségvetési teljesítménye körül alakult. A fiskális fegyelem megteremtése ellenére a GDP-arányos állami kiadások szintje továbbra sem tekinthető optimálisnak, ugyanis meghaladja a régiós versenytársak és az euróövezet átlagát is - írták.

Kiemelték, Magyarországon 1995-2008 között a beruházási ráta átlagosan 24 százalék körül volt, a válságban 21 százalék alá süllyedt, majd újból emelkedésnek indult, és az elmúlt időszakban meghaladta a 25 százalékot. A nemzetközi példák, illetve a historikus hazai tényadatok alapján megállapítható, hogy 25 százalék körüli beruházási rátánál biztosítható a gazdaság tartósan 4 százalék feletti növekedési üteme - írták.

A kormányzati szektor uniós normák szerinti egyenlege a kitekintés szerint folyamatosan javul: a deficit a GDP arányában 2020-ban 1 százalékra, 2021-ben 0,7 százalékra csökken, 2022-ben 0,4 százalékára zsugorodik, majd 2023-ban megszűnik.

Címlapról ajánljuk
Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

Elemző: egyre nehezebben viselik az áram- és fűtéskimaradásokat az ukránok

A Kijevet és más ukrán településeket ért orosz légitámadások után egy-két hétnek el kell telnie, mire jobb lesz a helyzet, de várhatóan akkor sem lesz teljes a hőtermelés, legfeljebb 60-70 százalékos – mondta az InfoRádióban Olekszij Anton. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője hozzátette: azzal, hogy az oroszok az áramátviteli rendszereket támadják, Ukrajnában egyszerűen nem tudják áthozni az áramot egyik helyről a másikra.

Kiterjesztik az energiatároló-pályázatot, kitiltanak három ukrán katonai vezetőt

Részletesen szó volt a Kormányinfón az energiatárolási pályázat bővítéséről, a hathavi fegyverpénz és a nyugdíjak utalásáról, a februári emelt bérekről, a nemzeti petícióról, illetve a kárpátaljai sorozás következményeiről. A közvélemény-kutatók 8-20 százalékot tévedtek 4 éve, így érdemes követni a kutatók eredményeit a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter és Vitályos Eszter újságírói kérdésekre is válaszolt.
Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan jön az EKB kamatdöntése!

Hamarosan érkezik a bejelentés az Európai Központi Bank (EKB) idei első kamatdöntéséről. Egy hónappal ezelőtt az európai gazdasági és piaci szakértők nagy része egy viszonylag nyugodt 2026-os évet vártak monetáris politikai szempontból, a januári világgazdasági események azonban a várakozások újragondolására késztették a döntéshozókat és a befektetőket is. A mai kamatdöntő ülés legfontosabb kérdése várhatóan nem maga a döntés, hanem az lesz, hogy a közelmúlt eseményei mennyire térítették el az EKB-t a korábban kijelölt monetáris politikai pályáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×