Infostart.hu
eur:
377.86
usd:
317.41
bux:
130483.15
2026. február 10. kedd Elvira
Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke beszél a Magyarország 2016. évi központi költségvetéséről szóló törvényjavaslat, valamint az ÁSZ-jelentés általános vitáján az Országgyűlés plenáris ülésén 2017. október 19-én.
Nyitókép: Soós Lajos (MTI)

Adócsökkentésre lát lehetőség az ÁSZ elnöke

Újabb adócsökkentésre lát lehetőséget az Állami Számvevőszék elnöke. Domokos László a Magyar Nemzetben olvasható interjúban arról beszélt: elsősorban a munkára rakódó közterhek lefaragása jöhetne szóba, a lépés ugyanis javítana az ország versenyképességén.

A mérséklés fedezetét a feketegazdaság letöréséből származó bevételek adhatnák és az, hogy tovább bővül a gazdaság - fogalmazott az elnök. Utóbbi kapcsán megjegyezte: a gazdasági növekedés fenntartásáért elengedhetetlen az állam digitális átállása és a közszféra hatékonyságának növelése.

Domokos László a magyar gazdaság növekedését kiemelkedőnek nevezte uniós összevetésben, valamint hangsúlyozta, hogy a gazdaság bővülésének egyik fontos eleme a kifehéredés. Utóbbit nagyban elősegítették a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) intézkedései, fejlesztései, elsősorban az online számlázási rendszer bevezetése és az, hogy kiterjesztették azt az adózói kört, amelynek bevallását a hatóság készíti el - tette hozzá.

Az Állami Számvevőszék elnöke kiemelte, hogy folytatni kell a fenntartható kifehérítést, az ebből származó pluszbevételből pedig ismét mérsékelni lehet az adókat. "Úgy vélem, van lehetőség további adókulcscsökkentésre. A lépés előtt azt kell megvizsgálni, melyik közteher csökkentése milyen mértékben támogatja a gazdasági növekedést" - fogalmazott, hozzátéve, hogy

a fogyasztási típusú adók mérséklésétől óva intene.

Az elnök beszélt tartalékképzés fontosságáról is, amelyet olyan világgazdasági veszélyek is indokolnak, mint a kereskedelmi ellentétek és az olajár ingadozása, illetve az Európai Unión belül zajló folyamatok, kiemelten a brexit elhúzódása. "A hazai tényezők között elsősorban az állam kiadásait érintő események fontosak. Itt megemlíthetők a családvédelmi és a versenyképességi programok, valamint a haderőfejlesztési intézkedések" - fogalmazott.

Domokos László a következő időszak fontos céljai között említette a digitalizációt és a versenyképesség fenntartását. "A digitális átállás a vállalkozásoknak és a nemzetgazdaságnak is alapvető versenyképességi kérdés" - emelte ki, hozzátéve, hogy a digitális átállás kiadásokkal jár, ahogy további befektetést igényel a korszerű eszközök használatához szükséges tudás megszerzése is. A felmerült költségekkel párhuzamosan azonban jelentősen növekedhet a hatékonyság, illetve több területen csökkenthető a termelés és a szolgáltatásnyújtás munkaerőigénye is. Alapvető kérdés, hogyan használhatóak fel a digitalizációból adódó lehetőségek a közszféra hatékonyabb működése érdekében - mutatott rá.

Szerinte nem elegendő informatikai rendszerek kialakítása és számítógépek vásárlása, fontos volna a feladatok optimalizálása és az is, hogy a bérezésnél alapvető szempont legyen az aktuális teljesítmény. "Lényeges, hogy a meglévő erőforrásokkal hatékonyan bánjanak. Ezzel együtt is nyilvánvaló, hogy a gazdasági bővülés fenntartásáért elengedhetetlen az állam digitális átállása és a közszféra hatékonyságának növelése. A magyar gazdaság az elmúlt években magasabb fokozatba kapcsolt, a lendület fenntartásához viszont áramvonalasításra van szükség" - tette hozzá.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Szakértő: újra történelmet írt Japán első női kormányfője, szüksége is van a szupererős többségre

Takaicsi Szanae miniszterelnök, aki októberben lett kormányfő, jó ütemérzékkel írta ki mostanra az előrehozott voksolást. Azért volt rá szükség, hogy többséget kapjon az alsóházban, mert fontos fiskális, gazdaságpolitikai döntéseket akar keresztülvinni, és fontos biztonságpolitikai döntések előtt áll – mondta az InfoRádióban Hidasi Judit japanológus.
inforadio
ARÉNA
2026.02.10. kedd, 18:00
Charaf Hassan
a Budapesti Műszaki- és Gazdaságtudományi Egyetem rektora
Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Atomkatasztrófa miatt kongatják a vészharangot, orosz áttörést vertek vissza Pokrovszknál – Orosz-ukrán háborús híreink kedden

Oroszország az eddigi legsúlyosabb támadását hajtotta végre február 7-én az ukrán atomerőműveket kiszolgáló nagyfeszültségű alállomások ellen, a csapássorozat következtében Ukrajna nukleáris áramtermelése nagyjából a felére esett vissza. Oroszország az alállomások megsemmisítésével próbálja leválasztani az erőműveket a hálózatról, ez azonban nincs kockázat nélkül: az atomerőműveknek biztonsági okokból folyamatosan áramra van szükségük, különben pedig tartalék dízelgenerátorokra kell támaszkodniuk. Ha viszont ezek meghibásodnak, órákon belül atomkatasztrófa következhet be. Közben az ukrán haderő visszavert egy nagyszabású orosz áttörési kísérletet a pokrovszki frontszakaszon: a Spartan egység légi felderítése időben észlelte az orosz csapatmozgást, az ukrán alakulatok pedig csapást mértek a támadókra. A Bloomberg tegnap megírta: az Európai Unió több forgatókönyvet is vizsgál Ukrajna leendő tagsága kapcsán egy esetleges békemegállapodás részeként. Az egyik lehetőség szerint Ukrajna már a formális csatlakozás előtt megkapná a tagságból fakadó védelem egy részét. Cikkünk folyamatosan frissül.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×