Különleges "hőtérképet" közölt a Portfolio.hu arról, mi alapján, hogyan, hol és mennyivel drágulnak a lakások Magyarországon.

Mint az összeállítás megjegyzi, a téglalakások minimum 10 százalékkal drágultak 2018-ban Budapesten. A legnagyobb mértékben az alacsonyabb bázisról induló külső kerületeknél: a XVIII., a XIX. és a XXI. kerületben ugrottak meg az árak, ezekben a kerületekben az előző évhez képest 21-29 százalékkal magasabb volt az átlagár. Az átlagos négyzetméterár továbbra is az V. kerületben volt a legmagasabb (közel 900 ezer forint négyzetméterenként), amit az I. kerület követett megközelítőleg 700 ezer forinttal.

A megyei jogú városokban is jellemző a két számjegyű százalékos áremelkedés, de például Hódmezővásárhelyen, Szegeden és Tatabányán kevéssel 30 százalék feletti növekedés volt érzékelhető.

A drágább városokban, így Sopronban, Győrben 14-15 százalékos drágulást, Kecskeméten, Nyíregyházán, Szolnokon és a nyugati határszélen, Szombathelyen 17-19 százalékos emelkedést lehetett tapasztalni. Pécsett viszont az 5 százalékot alig haladta meg az árnövekedés, míg Salgótarjánban néhány százalékos volt a csökkenés.

Panelek

A panellakások áremelkedése a XIII. kerület kivételével a főváros összes kerületében meghaladta a 20 százalékot. A kedvelt III., és XI. kerületben 20 százalék feletti, a VIII. kerületben és a pesti peremkerületekben - így a XVII., a XIX., a XX. és XXI. kerületben, valamint a budai XXII. kerületben is - 30 százalék feletti volt az átlagos fajlagos ár emelkedése egy év alatt.

A panelek ára Szolnokon, Szekszárdon, Dunaújvárosban és Egerben is kiemelkedően, 30 százalék felett nőtt. Csökkenés Salgótarján kivételével sehol sem volt tapasztalható. Az átlagos négyzetméterárak Debrecenben, Sopronban és Székesfehérváron meghaladták a 300 ezer forintot.

Családi házak

A fővárosi családi házak esetében a kerületek többségében néhány százalékos volt az áremelkedés, de tavaly kilőtt a III. kerület (30 százalék feletti drágulást tapasztaltak), erős növekedés jellemezte a hagyományosan kedvelt XIV. és XVI. kerületet (10 százalék feletti volt a drágulás). A külső részeken a legerőteljesebb, 20 százalék feletti drágulás Pesterzsébeten és Csepelen (XX. és XXI. kerület) volt megfigyelhető, ami nem meglepő annak fényében, hogy ezeken a részeken jóval alacsonyabb bázisról indultak az árak.

A legmagasabb árak továbbra is Buda hegyvidéki részén jellemzők, ahol 600 ezer forintot meghaladó összeget, sőt a XII. kerületben 700 ezer feletti árat kértek (és kaptak) a családi házak négyzetméteréért.

A családi házakat 100 és 260 ezres négyzetméteráron kínálták vidéken, a fajlagos átlagár emelkedése egy-két város, így például Pécs és Tatabánya kivételével sehol sem haladta meg a 10 százalékot.