Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor
Nyitókép: Pexels

Így teljesített a magyar ipar

Tavaly novemberben az ipari termelés volumene 4,0 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit. Munkanaphatástól megtisztított adatok alapján a termelés 3,5 százalékkal emelkedett - erősítette meg hétfőn második becslése alapján a Központi Statisztikai Hivatal (KSH).

Az előző hónaphoz viszonyítva a szezonálisan és munkanaptényezővel kiigazított ipari kibocsátás 1,1 százalékkal csökkent.

A tavalyi év első 11 hónapjában az ipari termelés 3,5 százalékkal emelkedett. Az összes értékesítés 64 százalékát adó külpiaci eladások volumene 1,2, a 36 százalékot képviselő hazai értékesítésé 6,7 százalékkal bővült.

Novemberben az ipar belföldi értékesítése 6,7, ezen belül a feldolgozóiparé 12,5 százalékkal nagyobb volt az előző év azonos hónapjához képest.

A járműgyártás belföldi eladásai 6,3 százalékkal, a számítástechnikai eszközöké 10,3, a villamosberendezéseké 19,1 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit, a gépiparé viszont 7,2 százalékkal csökkent. A vegyipari eladások 20,0 százalékkal, a gumiiparé 30,3 százalékkal nőtt 2017 novemberéhez képest, az élelmiszeripar értékesítési volumene 5,0 százalékkal nőtt, a gyógyszeriparé 4,2 százalékkal csökkent.

Összességében a magyar gyártók 15,7 százalékkal több tartós fogyasztási cikket adtak el a belföldi piacon, míg a nem tartós fogyasztási cikkekből 4,3 százalékkal több kelt el, mint 2017 novemberében. A beruházási javak gyártói 9,8 százalékkal, a további felhasználásra készült anyagokból, alkatrészekből és féltermékekből 17,8 százalékkal nőtt a belföldi értékesítés.

Az ipari export volumene 2,8 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az októberi 4,9 százalékos növekedés után, igaz viszont, hogy az előző két hónapban csökkent az ipar exportja éves összevetésben.

A feldolgozóipari exportértékesítés 35 százalékát képviselő járműgyártás kivitele négy hónap csökkenés után 4,7 százalékkal nőtt, míg a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásáé 6,6 százalékkal emelkedett, a villamosberendezések kivitele 13,9 százalékkal nőtt. Ugyanakkor csökkent harmadik hónapja a vegyipar és negyedik hónapja a gyógyszerexport. A gumigyártók export eladásai az előző havi kétszámjegyű emelkedés után 4,9 százalékkal emelkedtek, az élelmiszeriparhoz hasonlóan, ahol az export értékesítés októberi 9,2 százalékos növekedése 1,6 százalékosra fékeződött le.

A megfigyelt feldolgozóipari ágazatok összes új rendelésének volumene 2,8 százalékkal nagyobb volt a 2017. novemberinél. Az új belföldi rendelések 5,5, az új exportrendelések 2,4 százalékkal nőttek. Az összes rendelésállomány november végén 12,1 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, az export rendelésállomány 13,8 százalékkal nőtt, a belföldi rendelések negyedik hónapja csökkentek éves összehasonlításban és 4,4 százalékkal estek vissza.

Címlapról ajánljuk
„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

„Guru jellegű ember volt” – emlékezés Vásáry Tamásra

Életének 93. évében elhunyt Vásáry Tamás, a nemzet művésze, Kossuth- és Liszt Ferenc-díjas zongoraművész, karmester. 1933-ban született Debrecenben. 6 éves csodagyerekként már rendszeresen koncertezett, bőven a korhatár alatt nyert felvételt a Debreceni Zenedébe. Egy zseni volt – Batta András zenetörténész, a Magyar Zene Háza ügyvezető igazgatója emlékezése az InfoRádióban.

Új partnereket keresett Friedrich Merz, gázüzlet és fegyvereladás is volt a tarsolyában

Kilenc hónappal hivatalba lépése után bemutatkozó látogatásnak szánta Friedrich Merz a Perzsa-öböl országaiban tett vizitjét. A Rijádban, Dohában és az utolsó állomást jelentő Abu-Dzabiban folytatott tárgyalások azonban messze túlmutattak ezen, mindenekelőtt a gazdasági, ezen belül az energetikai és nem utolsósorban a biztonságpolitikai együttműködést célozták.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

A klímaváltozás komoly fejtörést okoz a biztosítóknak – Egyre kevésbé jelezhetők előre a kockázatok

2017-ben a párizsi One Planet Summit során az AXA vezérigazgatója drámai módon kijelentette, hogy ha a világ 4 °C-kal melegebbé válik, akkor az többé nem lesz biztosítható. Pedig a biztosítás célja éppen az, hogy megvédje az embereket és vállalkozásokat az olyan rendszerszintű kockázatokkal szemben, mint amilyeneket az éghajlatváltozás okoz. Egyre világosabbá válik ugyanakkor a kutatók számára, hogy az éghajlatváltozás következménye az is, hogy csak múltbeli adatok alapján már egyre kisebb bizonyossággal jósolhatók meg a jövőbeli viharok, aszályok gyakorisága, intenzitása. Ezért új, sztochasztikus modellek kellenek a rendszerszintű kockázatok és az azokhoz tartozó káresemények következményeinek előrejelzéséhez/becsléséhez és az ezzel összefüggő összes biztosítási gyakorlat átgondolásához.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×