eur:
408.04
usd:
375.1
bux:
73837.78
2024. november 4. hétfő Károly
Nyitókép: InfoRádió

Csaba László: a jóléti rendszer nem versenyhátrány

A legversenyképesebb országokban nem nullázták le a szociális rendszert. Az erős szociális rendszer tehát nem lehet versenyhátrány – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csaba László. A közgazdász egyetemi tanár arról is beszélt, hogy véget ért az alacsony alapkamat időszaka.

Az állam és a piac kapcsolatában nem szerencsés a túlszabályozottság – mondta Csaba László. Bár a közgazdaságtani iskolák azt tanítják, hogy e két intézmény a gazdaság szélső elemei, a valóságban ezek összefonódnak – hangsúlyozta az egyetemi tanár.

„Vagy jól fonódik össze, mint Németországban, vagy nem jól fonódik össze. A kommunista Kínában ez rosszul kapcsolódik össze”

– fogalmazott, hozzátéve: az ázsiai országban erős a gazdasági növekedés, de elpusztítják a környezetet, és nincs jólét.

Kína most még képes magas növekedést produkálni, de ezt követi majd a közepes fejlettség csapdája – mondta a közgazdász. Ha az ország nem áll tartós növekedési pályára, elakad a gazdaság, mint „ahogy elakadt Olaszország, elakadt Belgium, és elakadt az elmúlt három évtizedben Japán is”.

Csaba László szerint az erős európai szociális rendszer nem jelent automatikus versenyhátrányt. „A legversenyképesebb országokban nem nullázták le a szociális rendszert” – emelte ki. A versenyképességi listákon nem azok az államok állnak az élen, ahol a leggyengébb szociálpolitika.

„Lehet olyan módon működtetni a jóléti rendszert, hogy az a gazdaságot segítő hatással bírjon

olyan módon, hogy az előre nem látható kockázatok ellen jelenti a védelmet” – fogalmazott. A közgazdász-egyetemi tanár hangsúlyozta, hatékonyabb, célzottabb pénzfelhasználással hosszú távon Magyarországon is többet ki lehetne hozni ugyanannyiból.

Egy korszak vége

A szakértő szerint véget ért az alacsony kamatok időszaka. „Az Egyesült Államok vezetésével és majd az Európai Központi Bank támogatásával fokozatosan visszatérünk abba az irányba, hogy a bankban tartott pénznek hozama van, hogy az ilyen módon félretett összegekből meg lehet élni, hogy jótékony célú alapítványokat lehet működtetni” – fogalmazott.

Erős nyomás van a gazdasági szereplők részéről – a nyugdíjalapoktól az államon át a magánmegtakarítókig – a „normalitásnak abba az irányába, ahol a pénzt bankban is érdemes tartani” – vélekedett Csaba László.

Mint mondta: az Egyesült Államok egy lépéssel Európa előtt jár a kamatemelésekkel. A szakértő szerint

a feltörekvő piacokról – így Közép-Európából is – kivonják a tőkét, mivel a biztonságos amerikai befektetésekkel az árfolyamon és a kamaton is nyerni lehet.

„Az növekedési többlet, amire az amerikai innovációs képesség adja meg az alapot, ki fog tudni bontakozni” – fogalmazott. A magyar és a lengyel nemzeti bank által folytatott politika, miszerint a bármi is történik a világban, alacsonyak maradnak a kamatok, nem lesz fenntartható.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Amerikai elnökválasztás: a történelem sok mindenre kötelez

Az Egyesült Államoknak eddig 45 elnöke volt, a 2020-ban megválasztott Joe Biden sorrendben mégis a 46. A leghosszabb ideig, 12 évig és 39 napig Franklin D. Roosevelt, a legrövidebb ideig, 32 napig William Henry Harrison volt elnök. Érdekességek az amerikai elnökválasztások történetéből.

Elemző a moldovai elnökválasztásról: Maia Sandu pirruszi győzelmet aratott, egyre többen „gyűlölik” a pártját

A kelet-európai országban a hét végén tartották az elnökválasztás második fordulóját, melyet a hivatalban lévő elnök, Maia Sandu nyert meg Alexandr Stoianoglo ellen. Pászkán Zsolt, a Magyar Külügyi Intézet külső munkatársa szerint nem vár könnyű időszak Maia Sandura, mert bár a moldovaiak többsége támogatja az uniós csatlakozást, az elnök pártja egyre népszerűtlenebb.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.05. kedd, 18:00
Hankó Balázs
kultúráért és innovációért felelős miniszter
EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 4. 20:22
×
×
×
×