eur:
411.23
usd:
392.77
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
https://www.facebook.com/penzmuzeum
Nyitókép: https://www.facebook.com/penzmuzeum

Pénz- és banktörténeti múzeum is lesz az újjáépülő Postapalotában

Pénzmúzeum lesz a több milliárd forintos áron a jegybankhoz kerülő budai Postapalotából.

Június végén érkezett hír arról, hogy a Széll Kálmán téren álló, eredetileg Magyar Királyi Posta irodaház névre hallgató, 1920-ban épült ingatlan a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába került.

Az MNB nyár elején az Optima Befektetési Zrt.-től vásárolta meg a 18 500 négyzetméter alapterületű, hosszú évek óta üresen álló építményt több mint 13 milliárd forintért, azaz több mint 40 millió euróért.

A korábbi közlés szerint a Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözött volna be a Buda Palotába, mivel ez a szervezeti egység jelenleg a Krisztina körúton bérelt irodahelyiségekben végzi tevékenységét. A szerdai hivatalos közlemény viszont már tudatja, hogy a jegybank többfunkciós térként hasznosítja majd a nagy értékű ingatlant. Mint írták:

a pénzügyi tudatosság növelése és a pénzügyi kultúra fejlesztése érdekében pénz- és banktörténeti múzeumot és a gazdasági ismeretek megértését segítő modern látogatóközpont

jön létre az ikonikus épületében. A leendő Pénzmúzeummal és látogatóközponttal a jegybank szándéka szerint lebontja a pénzzel és a gazdaság működésével kapcsolatos tabukat és interaktívan mutatja be, hogy

a pénz sokkal több, mint érmék és bankjegyek összessége.

A Pénzmúzeum néhány napja elindított hivatalos webhelyén már megtekinthetők a látványtervek és egyéb infomációk. Az új intézmény 2020-ban nyithatja meg kapuit a látogatók előtt.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×