A kutatás során 779 kkv-döntéshozót - valódi vállalkozókat, cégvezetőket - kérdeztek meg, és kiderült, hogy a vállalkozók fele nem jelölte meg a digitalizációt, mint a fejlesztés irányvonalát - ismertette az adatokat Fejes Zoltán, a T-Systems vezérigazgató-helyettese.

Hozzátette azt is, hogy nem értik meg a digitalizációt, nem tudják lefordítani a digitális megoldásokat, amivel meg tudnák támogatni az ötleteiket. Helyette sokkal fontosabbnak tartják azt, hogy versenyképesek, költséghatékonyak legyenek, és új üzleteket szerezzenek.

"A kutatásból az is kiderül, hogy a cégek 25%-a költött az elmúlt egy-két évben informatikai fejlesztésekre. Ez nem elegendő,

de fontosak azok az úttörők, akik hajlandóak voltak elmenni ebbe az irányba" - mondta Fejes Zoltán.

A T-Systems vezérigazgató-helyettese szerint az ő felelősségük, hogy ezekből jó példákat gyártsanak és minél több praktikus példát hozzanak a kkv-körből arra, hogy sikerülhet digitális útra lépni. A T-Systems partner lesz abban, hogy a hírét vigye a digitalizációnak.

"Most még azt mondják a vállalkozók, hogy nem tudják lefordítani a digitalizációt, nem is értik azt, hogy a digitalizáció hátráltatná az ő versenyképességüket, hiszen a versenytársaik sem digitálisak" - tette hozzá.

Digitális gazdaság, ipar 4.0

A vállalkozások 99%-a kkv, kétmillió embert foglalkoztatnak, úgyhogy nagyon nagy súlyuk van - magyarázta Fejes Zoltán.

Mint mondta, az ipar 4.0-t illetően talán hamarabb is várhatóak előrelépések, hiszen a nagy számosságú és iparral foglalkozó, az ipari vertikumban tartó cégek előrébb tartanak, és ezt a számosságot kell levinni a tömegekhez.

"Mi két-három éven belül radikális változásokat várunk. Ezzel a céllal jöttem én is, hogy

pár év múlva szabad szemmel látható fejlődést érünk el a digitalizáció terén, mindent tudunk ami releváns IT-biztonság szempontból. Biztonságos megoldásokat adunk"

- összegezte Fejes Zoltán.

T-Systems-kutatás

A kkv-k gazdasági súlya jelentős a magyar gazdaságban, ezért digitális felkészültségük az egész ország versenyképességére kihat - írja az MTI.

A kutatás szerint a magyar kkv-k optimistán látják az iparáguk és a cégük jövőjét, 44 százalék érzi stagnálónak a helyzetét.

A felmérés szerint a digitalizáltság Magyarországon erősen e-mail fókuszú. Ismertette: az ügyfelekkel való kapcsolattartáshoz 88 százalék telefont használ, 83 százalék e-mailt küld, míg a kkv-k 36 százaléka postai úton, illetve 69 százalék személyesen tartja a kapcsolatot az ügyfelekkel.

A többség, 46 százalék szerint a legfontosabb kihívás az üzletszerzés, 42 százalék a költséghatékonyságot emelte ki, a kapcsolatok javítását mindössze 13 százalékuk. A termékfejlesztést és a digitalizációval való lépés tartását 13-13 százalék nevezte kihívásnak.

A digitalizáció alacsony szintjére utal az is, hogy a kkv-k a számláikat még mindig nyomtatják és papír formájában iktatják, a teljesen papírmentes számlatárolás mindössze 7-8 százalékos. Online ügyfélszolgálattal, chat-es elérhetőséggel hatból egy vállalkozás rendelkezik. A kisvállalkozások negyede, de még a nagyobbaknak is csak a fele végzett online beszerzést az elmúlt egy évben - mondta, hozzátéve: hétből csak egy vállalkozás tartaná hasznosnak vállalata szempontjából az elektronikus beszerzés bevezetését, de még ők sem fizetnének ezért havi díjat. Céges honlapja minden második vállalkozásnak van.

A kutatás kitért az informatikai biztonságra is, ami 84 százalék szerint fontos, ahogy több mint 80 százalék az IT-eszközökön tárolt adatok biztonságát is fontosnak tartja. Ugyanakkor a legfrissebb verziójú, biztonságos szoftverek használata csak minden második megkérdezett számára fontos. Bár a cégek fontosnak tartják a biztonsági megoldásokat, a kiadásaikat megfontolják: 46 százalék alkalmaz ingyenes megoldást IT eszközök védelmére, 45 százalék a mobiltelefonra. A kkv-k 33-33 százaléka alkalmaz ingyenes megoldásokat az IT-eszközök és mobiltelefonok védelmére. 75 százalék elégedett az informatikai infrastruktúrájával és az adatvédelemmel.

A kkv-k vezetői alulértékelik a lehetséges informatikai veszélyeket, mindössze 19 százalék tartja veszélynek és 16 százalék tart adatvesztéstől.

Magyarországon a tízfős kkv-k közül csak minden második döntéshozó hallott az Európai Unió új általános adatvédelmi rendeletéről (angol rövidítéssel: GDPR), a 20 dolgozó feletti cégek vezetői közül pedig minden ötödiknek ismeretlen a rendelet. A kkv-k 46 százaléka szerint nem kell foglalkozni a GDPR miatti változásokkal, 19 százalék semmilyen változtatást nem tervez.

A csoport tavalyi döntésével a kkv üzleti szegmens kiszolgálása is a céghez került a nagyvállalati ágazat mellé. A nagyvállalati ágazatban kifejlesztett informatikai, távközlési megoldásokat a kkv-k részére is elérhetővé teszik.

A cégek túlnyomó része az üzletmenet folytonosságára koncentrál, a digitalizációt szükséges rossznak tekinti, miközben az a versenyképességet jelenti. A kkv-k digitális fejlesztése már az 1-2 fős vállalkozások számára is komoly versenyelőnyt jelenthet.