Infostart.hu
eur:
377.95
usd:
319.69
bux:
130030.34
2026. február 7. szombat Rómeó, Tódor

Megújult az MKB működése

Az MKB az elmúlt évben szinte minden szegmensben – lakossági és vállalati piac, private banking – megerősítette pozícióit, illetve javította eredményességét. Ennek köszönhetően 2016-hoz képest az MKB Csoport csaknem háromszorosára, 20,7 milliárd forintra növelte konszolidált adózás előtti eredményét. A működés feltételei mellett tovább javult az MKB Csoport tőkehelyzete, illetve csökkent a nem teljesítő lakossági hitelek aránya – derül a társaság éves beszámolójából. Mindez 2017-ben tovább növelte az MKB Pénzügyi Csoport stabilitását.

Az EU szakmai felügyeletével három éve zajlik az a reorganizációs folyamat, melynek során az MKB Bank menedzsmentje megújította a pénzintézet működését és olyan szakmai stratégiát dolgozott ki, amely kiszámítható növekedési pályára állította a pénzintézetet. A sikeres megújulás első eredményeként 2016-ban – hat év után először – nyereségessé vált a pénzintézet.

2017-ben az MKB Csoport tovább erősítette piaci pozícióit, illetve javította eredményességét, melynek köszönhetően a pénzintézet az egy évvel korábban elért konszolidált adózás előtti eredményét közel háromszorosára, 20,7 milliárd forintra növelte. Az eredmény javulása nem a hazai piacra jellemző kockázati költség felszabadításból származik, hanem a Csoport tényleges üzleti tevékenységének köszönhető.

A lakossági piacon is bővült az MKB Csoport részesedése: a lakáscélú hitel-folyósítás 140 százalékkal növekedett, az új személyi hitel-folyósítás megduplázódott, emellett a szegmensben ugrásszerű növekedésnek indult az új ügyfelek megszerzése is. Az új lakossági ügyfelek száma közel 40 százalékkal magasabb az előző évinél.

A nagyvállalati, illetve a kkv szektor fejlődése is jótékony hatást gyakorolt az MKB eredményességére. Az MKB jelentős részesedést szerzett a Magyar Nemzeti Bank által indított hitelprogramokban: 9 százalék feletti részesedést ért el Növekedési Hitelprogram (NHP) 3 fázisában, illetve a Piaci Hitelprogramban (PHP) túlteljesítette saját célkitűzéseit. Az MKB Bank a kezdetektől kiemelt szerepet vállal a Széchenyi Kártya Program sikerében. 2017-ben a program keretében nyújtott finanszírozás 20,3 százalékát az MKB helyezte ki, amellyel a piac második szereplőjének számított. Az MKB sikeresen vett részt az Agrár Széchenyi kártya konstrukcióban is, amelynek keretében 31,5 milliárd forintot helyezett ki ügyfeleihez. Az MKB Vállalati core hitelállománya összességében 20 százalékkal nőtt az előző évhez képest és a bank országos hálózatában 35 MFB Pont kezdte meg sikeresen működését.

A csoport Private Banking üzletága tovább erősítette piaci helyzetét a 2017-ben: a bank 2 ezer ügyfél több mint 420 milliárd forintnyi vagyonát kezelte, amely 80 milliárd forintos növekedést jelentett az előző évhez képest. Ezzel a szektor három legnagyobb szereplőjének egyikévé vált az MKB.

Az eredményes működéssel párhuzamosan az MKB Csoport tőkehelyzete tovább erősödött: a 2016-os 12 százalékhoz képest 2017-ben 15,7 százalékra nőtt a tőkemegfelelési mutató. A kereskedelmi ingatlanhitel-portfólió, valamint a lakossági nemteljesítő hitelállomány nagymértékű leépítésével nemcsak az Európai Unió felé tett vállalásokat teljesítette a csoport, hanem tovább növekedett az MKB stabilitása is.

Az MKB Pénzügyi Csoport stabil, kiszámítható működéséhez a leányvállalatok, illetve a bank stratégiai szövetségesei is hozzájárultak: Az MKB Euroleasing a lízing piac meghatározó szereplője, az MKB Consulting pedig kiemelkedő szerepet játszik az Európai Uniós pályázati és egyéb pénzügyi tanácsadás területén. Az MKB Fintechlab két év működés után, Közép-Európa egyik legsikeresebb fintech inkubációs intézményévé vált. A CIG Pannónia Biztosítóval közösen létrehozott MKB-Pannónia Alapkezelő pedig Magyarország 5. legnagyobb alapkezelőjeként tovább javította a csoport eredményességét. Szorosan együttműködünk kiemelt stratégiai partnereinkkel, az MKB Nyugdíjpénztárral és az MKB-Pannónia Egészség és Önsegélyező Pénztárral.

Sikerrel folytatjuk több évtizedes társadalmi felelősségvállalási munkánkat, digitális fejlesztéseinket, bankunk történetének legátfogóbb HR programját.

Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Orbán Viktor: Szombathelyen is mindenki tudja, soha többé háborút!

Újabb háborúellenes gyűlést tartottak a Digitális Polgári Körök, ezen a szombaton Szombathelyen. Az esemény fő szónoka Orbán Viktor miniszterelnök volt. „Szombathelyet rommá lőtték a második világháborúban. Itt mindenki tudja: Soha többé háborút!” – mondta, majd a fiatalokhoz szólt: „Vegyétek komolyan magatokat! A kamu lázadás semmi. Lázadni a magyar kormány ellen? Az nem nagy dolog. Lázadjatok Brüsszel ellen! Onnan fenyegetnek minket!” A 2026-os választás a háború előtti utolsó választás. Ekkor fogunk dönteni arról, hogy megyünk-e a háborúba – tette hozzá. Orbán Viktor az is bejelentette: két hét múlva Washingtonba utazik a Béketanács ülésére.

A Tisza Párt bemutatta 240 oldalas programját

Magyar Péter szombaton ismertette a párt 240 oldalas választási programját, amelyet – mint mondta – több mint ezer szakértő bevonásával állítottak össze. A Működő és emberséges Magyarország alapjai című dokumentumban a Tisza gazdasági növekedést, igazságosabb adózást, az egészségügy és az oktatás rendbetételét, valamint az ellopott közvagyon visszaszerzését ígéri.
inforadio
ARÉNA
2026.02.09. hétfő, 18:00
Salát Gergely
sinológus, a Pázmány Péter Katolikus Egyetem és a Magyar Külügyi Intézet munkatársa
Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Von der Leyen átvágná az EU költségvetésének gordiuszi csomóját – Magyarország is megfizetheti az árát

Ursula von der Leyen bizottsági elnök történelmi léptékűnek nevezett, 2000 milliárd eurós uniós költségvetési javaslata első ránézésre valóban ambiciózusnak tűnt a júliusi bejelentéskor. A többéves pénzügyi keret (MFF) tervezete ugyan már akkor is komoly kritikákat váltott ki, egy friss elemzés arra jut: ezek a bírálatok talán még visszafogottnak is bizonyultak. Az infláció és a helyreállítási alap hiteltörlesztési költségeinek hatását kiszűrve az EU 2028–2034-es ciklusra tervezett költségvetése reálértéken kisebb lehet, mint a 2021–2027-es időszakra eredetileg előirányzott összeg. A javaslat ráadásul nemcsak a hagyományos forrásokhoz való hozzáférést szűkítheti, hanem a finanszírozási struktúra átalakításán keresztül az Európai Bizottság kezébe is több döntési jogkört koncentrálna. Ez különösen a felzárkózó tagállamok számára jelenthet kockázatot, miközben az EU egyre hangsúlyosabb versenyképességi elvárásokat támaszt velük szemben.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×