Infostart.hu
eur:
367.65
usd:
335.16
bux:
144606.96
2026. november 18. szerda Jenő
Veszélybe kerülhet több magyar termény is

Veszélybe kerülhet több magyar termény is

Jelentős szerepe van a gabona termésátlagának stagnálásában a korábbinál magasabb átlaghőmérsékleteknek Közép-Európában – közölte egy kutatás alapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A mostani tavaszias időjárással kapcsolatban pedig a szakmai szervezetek nyilatkoztak az InfoRádiónak.

Két magyar kutató csaknem 20 éves kutatásában az árpa, a búza, a kukorica és a rozs termésátlagait vizsgálta. A tanulmány alapján a magasabb középhőmérséklet akár 15 százalékkal csökkentette a négy legfontosabb gabonaféleség terméshozamait. Ez az érték globális tekintetben is jelentősnek mondható, és arra utal, hogy

a közép-európai gabonatermesztés kiemelkedően ki van téve az éghajlat melegedésének.

A kutatók az aszálykitettség csökkentése érdekében a földhasználat kiterjesztését és a korábbi vizes élőhelyek restaurációját javasolják.

Most ezek a termések kerülhetnek veszélybe

A Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke szerint kárt okozhat a gyümölcs- és zöldségtermésben a tavaszias, enyhe időjárás. Ledó Ferenc az InfoRádiónak hozzátette: elsősorban a csonthéjasok, vagyis az őszi- és a kajszibarack lehet veszélyben.

A gyümölcsösöknek két nyugalmi állapotuk van, az egyik január végéig, február 10-ig tart, ezzel bezárólag szükség van egy 1-2 hetes – mínusz 10-15 fokos – hideg periódusra ahhoz, hogy ne induljon be a idejekorán a nedvkeringés. Ha tartósan enyhe marad az idő, korai lesz a virágzás, és ha jön egy április közeli lehűlés, az épp a legkritikusabb időszakban éri a növényeket, és ez komoly fagykárokat okozhat – figyelmeztetett a szervezet elnöke.

További problémát okozhat, hogy az enyhe időben a kártevők nem pusztulnak el, így bizonyos – főként délről érkező – fajok pusztítása korábbra várható, ami jelentős védekezési hiányosságokat okoz.

Egy hirtelen jött hideg baj lenne

Az őszi kalászosok egyelőre nincsenek veszélyben az enyhe idő miatt – mondta az InfoRádiónak Vancsura József, a Gabonatermesztők Országos Szövetségének elnöke, hozzátéve: nagyobb kárt csak egy hirtelen érkező jelentős lehűlés okozhat.

A kontinentális éghajlaton élő növények és állatok az elmúlt több tízezer évben alkalmazkodtak az időjáráshoz, és felkészültek a télre. Ha csúszik a hideg idő, esetleg enyhe évszak van, a növények akkor is a télre vannak felkészülve – magyarázta a szakértő. A szövetség elnöke szerint a melegebb lejtőkön a magyarországi növénytermesztés eredményességére nem lesz befolyással az enyhe idő. A hűvősebb területeken lehet probléma, hiszen a hideg megérkeztével elfagyhatnak a növények – hangsúlyozta.

Az őszi vetések azonban áttelelnek, így az őszi búza, árpa és repce jó minőségű lesz Vancsura József szerint. A szélsőségek, tehát, ha egy hétig 20 fok fölé vagy mínusz 20 fok alá menne a hőmérséklet, már kárt okozhatnak a termésben – tette hozzá. A legjobb, ha az hőmérséklet éjszakára fagypont alá szökik, és szép lassan visszaállunk a téli évszakra jellemző mínusz 10 és plusz 8 fok közötti ingadozásra, a hó takaróra is szükség lenne – emelte ki a szövetség elnöke.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

Máris jönnek vissza a britek az unióba? – Gálik Zoltán: ez nem ilyen egyszerű

A Corvinus Egyetem docense az InfoRádió megkeresésére rögzítette: noha most megtörténik az Egyesült Királyság EU-val lévő kapcsolatának átfogó felülvizsgálata, a jelenleg országló Munkáspárt választási programjában véste kőbe, hogy nem keresik az alkalmat a visszatérésre. Persze lehet, hogy a most zajló folyamat vége mégis ez lesz, de nem megy ez majd olyan egyszerűen.

Az első fénynap: űrtörténelmet ír az emberiség számára a Voyager szerdán

Újabb történelmi mérföldkőhöz érkezik a Voyager–1: a NASA 1977-ben felbocsátott űrszondája november 18-án eléri az egy fénynapos távolságot a Földtől, vagyis csaknem 26 milliárd kilométerre kerül bolygónktól. A világűr legtávolabbra jutott – ember alkotta – eszköze már a csillagközi térből küldi adatait, a vele való kommunikáció pedig egyre nagyobb kihívást jelent. Hogy mit jelent ez a rekord, milyen felfedezéseket köszönhetünk a szondának, és meddig működhet még, erről is beszélt az InfoRádióban Kiss László, a Magyar Csillagászati Egyesület elnöke, a HUN-REN Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont főigazgatója, az MTA csillagászprofesszora.
inforadio
ARÉNA
2026.11.18. szerda, 18:00
Bodor Ádám
a Budapesti Közlekedés Központ vezérigazgatója
A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

A NATO-t fenyegeti Oroszország, Európa tárgyalni akar - Szerdai híreink az orosz-ukrán háborúról percről percre

Orosz vezetők a NATO-t fenyegetik, részben az Ukrajnában szolgálatot teljesítő francia katonák, részben a Krími híd elleni támadás miatt. A balti államok sorra zárják le a határaikat Oroszország felé. Európai vezetők közben arról beszélnek: tárgyalni kell Vlagyimir Putyinnal, mert másképpen a fejük fölött egyezik meg Washington és Moszkva Európa új biztonsági rendszeréről. A fronton csak kisebb változások voltak az elmúlt napokban: délen, Zaporizzsja térségében nyomultak előre az oroszok. Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború szerdai eseményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×