Az észak-koreai külgazdasági hivatal 2016-os összesítése szerint hazánk is szerepel a 82 országból álló listán, amely a kereskedelmi partnereket tartalmazza. Igaz, hazánk kapcsolata szinte minimális a diktatórikus állammal, az mfor.hu azonban összegezte, milyen kapcsolat fűzi hazánkat Észak-Koreához.
A KSH adatai szerint idén még nem kereskedtünk velük. Tavaly összesen 2,1 millió forint értékben adtunk el termékeket Észak-Koreának, ami a teljes kivitelünknek szinte hibahatáron belüli arányát jelenti. 2015-ben viszont ennek többszörösét bonyolítottunk le: 11,1 millió forintos üzletről árulkodnak a KSH adatai.
2015-ben
- 48 ezer forintért adtunk el erdei fát Kim Dzsong Un országának,
- és 11 millióért folyadékszivattyúkat vettek belső égésű motorhoz.
2016-ban némileg változott a lista:
- már 148 ezer forintért exportáltunk erdei fát (ha ezek facsemeték voltak, akkor 2015-ben nagyjából 2200, 2016-ban pedig 6600 darabot),
- 468 ezerért elektromos világító és jelzőkészüléket,
- 1,5 millióért pedig lengéscsillapítókat vett tőlünk Észak-Korea nem ipari összeszerelés céljára.
Még meglepőbb az, hogy Magyarország mit vásárolt Észak-Koreától: 2015-ben 117,4 millió forintért televíziós kamerákat hoztunk be az ázsiai országból a KSH adatai szerint.
Az ország tartozik is Magyarországnak, 815 millió forinttal, amely nagy részének elengedését (a 815 millió forintnak csak 10%-át fizetnék be) már kérték, de a magyar kormány nem egyezett bele.