Infostart.hu
eur:
372.72
usd:
339.27
bux:
138543.22
2026. november 20. péntek Jolán

Régen látott folyamat a bankoknál

Az első öt hónapban a magyar lakosság 35 százalékkal több lakáshitelt vett fel, mint 2016 ugyanezen időszakában. A májusi lakáshitel folyósítás 59 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint, amire legutóbb 2008-ban volt példa - derül ki a Bankmonitor.hu gyorselemzéséből.

A portál közleménye szerint a személyi hiteleknél a hitelkihelyezés növekedése még magasabb, közel 50 százalékos volt. A májusban kimutatott 30 milliárd forintos hitelnyújtást szintén a pénzügyi válság előtt lehetett legutóbb tapasztalni.

Az összegzés szerint az MNB statisztikáiban szereplő átlagos teljes hiteldíj mutató (thm) szinteknél lényegesen olcsóbban is lehet hitelt felvenni. Összességében egy 10 millió forintos lakáshitelen ma az átlagos hitelfelvevő (két keresős család, átlagos jövedelemmel) összesen 800 ezer forinttól 1 millió forintig veszít azzal, hogy az elérhetőnél rosszabb feltételekkel vesz fel lakáshitelt - állítják a gyorselemzés összeállítói.

Kitérnek arra: a legfontosabb tényező a tartósan alacsony kamatszint, ma a legolcsóbb lakáshitelek (rövid távon változó kamatozás és akár átlagos jövedelem mellett) 3 százalékos thm alatt elérhetők. Ez alig haladja meg a várható infláció mértékét, vagyis gyakorlatilag nincs költsége a hitelfelvételnek. A személyi kölcsönök esetében a legjobb termékek kamatszintje napjainkban alacsonyabb, mint a 4-5 évvel ezelőtti lakáshiteleké volt.

A közlemény idézi Sándorfi Balázst, a Bankmonitor.hu ügyvezető igazgatóját, aki rámutatott: "Ha önmagában azt nézzük, hogy újra a válság előtti szinten van a lakosság hitelfelvétele, az félrevezető lehet, ma ugyanis sok mindenben eltér mind a hitelpiac, mind a lakosság pénzügyi háttere a 2008 előtti időszakhoz viszonyítva".

A legfőbb eltérések között említhető, hogy Magyarországon a régióban és szinte egész Európában is egyedülálló módon a lakosság hitelállománya ma lényegesen alacsonyabb, mint a válság kirobbanásakor, és megszűnt a hitelezésben a devizakockázat. Emellett a pénzügyi kockázat ma a kamatváltozásra korlátozódik, a hitelfelvevők fele a legalább 5 évig fix törlesztő részlettel rendelkező konstrukciókat választja lakáshitelnél - míg a személyi kölcsönöknél a végig fix törlesztésű konstrukciók dominálnak.

Ezzel párhuzamosan 2008-hoz viszonyítva ma magasabb a lakosság pénzügyi megtakarítása és az átlagos nettó jövedelem; a hitelpiac erősen szabályozott és a bankok olyan hiteltermékeket kínálnak, amelyek árazása csak előre "definiált módon" változtatható meg - olvasható a Bankmonitor.hu gyorselemzésében.

Címlapról ajánljuk

A garantált bérminimumról volt a legnehezebb megegyezni – Perlusz László a tárgyalások után

Jövőre 7,5 százalékkal nő a minimálbér, a garantált bérminimum pedig 6,1 százalékkal emelkedik a munkáltatók és a szakszervezetek megállapodása alapján. A munkaadók kezdetben kisebb emelést tartottak vállalhatónak. Perlusz László, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének főtitkára az InfoRádióban elmondta, miért fogadták el végül az egyezséget.
inforadio
ARÉNA
2026.11.20. péntek, 18:00
Léder László
pszichológus, szervezetfejlesztő, az Apa Akadémia alapítója
Újra erőre kapott a forint

Újra erőre kapott a forint

Péntek délelőtt erősödésnek indult a forint, az euró árfolyama 372 forint alá, a dolláré pedig 339 forint közelébe süllyedt, kora délutánra azonban teljesen elfogyott a lendület. Az euró jegyzése ismét 373,3 forintig emelkedett, a dollár pedig már 340,5 forintba kerül, így a magyar deviza lényegében visszagyengült a csütörtök esti szintekre. Az előző napi meredek esés során az euró 368 forintról egészen 373,6 forintig drágult, amit a romló nemzetközi befektetői hangulat és az erősödő dollár is táplált. Közben a Fed decemberben akár 50 bázisponttal is emelhet, az MNB viszont már a hazai kamatcsökkentés lehetőségét is felvetette. A figyelem a Moody's esti döntésére irányul, amely akár stabilra javíthatja Magyarország negatív kilátását.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×