eur:
410.96
usd:
392.3
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília

Régen látott folyamat a bankoknál

Az első öt hónapban a magyar lakosság 35 százalékkal több lakáshitelt vett fel, mint 2016 ugyanezen időszakában. A májusi lakáshitel folyósítás 59 milliárd forint volt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) statisztikái szerint, amire legutóbb 2008-ban volt példa - derül ki a Bankmonitor.hu gyorselemzéséből.

A portál közleménye szerint a személyi hiteleknél a hitelkihelyezés növekedése még magasabb, közel 50 százalékos volt. A májusban kimutatott 30 milliárd forintos hitelnyújtást szintén a pénzügyi válság előtt lehetett legutóbb tapasztalni.

Az összegzés szerint az MNB statisztikáiban szereplő átlagos teljes hiteldíj mutató (thm) szinteknél lényegesen olcsóbban is lehet hitelt felvenni. Összességében egy 10 millió forintos lakáshitelen ma az átlagos hitelfelvevő (két keresős család, átlagos jövedelemmel) összesen 800 ezer forinttól 1 millió forintig veszít azzal, hogy az elérhetőnél rosszabb feltételekkel vesz fel lakáshitelt - állítják a gyorselemzés összeállítói.

Kitérnek arra: a legfontosabb tényező a tartósan alacsony kamatszint, ma a legolcsóbb lakáshitelek (rövid távon változó kamatozás és akár átlagos jövedelem mellett) 3 százalékos thm alatt elérhetők. Ez alig haladja meg a várható infláció mértékét, vagyis gyakorlatilag nincs költsége a hitelfelvételnek. A személyi kölcsönök esetében a legjobb termékek kamatszintje napjainkban alacsonyabb, mint a 4-5 évvel ezelőtti lakáshiteleké volt.

A közlemény idézi Sándorfi Balázst, a Bankmonitor.hu ügyvezető igazgatóját, aki rámutatott: "Ha önmagában azt nézzük, hogy újra a válság előtti szinten van a lakosság hitelfelvétele, az félrevezető lehet, ma ugyanis sok mindenben eltér mind a hitelpiac, mind a lakosság pénzügyi háttere a 2008 előtti időszakhoz viszonyítva".

A legfőbb eltérések között említhető, hogy Magyarországon a régióban és szinte egész Európában is egyedülálló módon a lakosság hitelállománya ma lényegesen alacsonyabb, mint a válság kirobbanásakor, és megszűnt a hitelezésben a devizakockázat. Emellett a pénzügyi kockázat ma a kamatváltozásra korlátozódik, a hitelfelvevők fele a legalább 5 évig fix törlesztő részlettel rendelkező konstrukciókat választja lakáshitelnél - míg a személyi kölcsönöknél a végig fix törlesztésű konstrukciók dominálnak.

Ezzel párhuzamosan 2008-hoz viszonyítva ma magasabb a lakosság pénzügyi megtakarítása és az átlagos nettó jövedelem; a hitelpiac erősen szabályozott és a bankok olyan hiteltermékeket kínálnak, amelyek árazása csak előre "definiált módon" változtatható meg - olvasható a Bankmonitor.hu gyorselemzésében.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a távközlési szektor cégei, valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×