Az EP környezetvédelmi bizottságának jelentése arra hívja fel a figyelmet, hogy az unióban

évente 88 millió tonna élelmiszer kerül a kukába,

amiért elsősorban a háztartások és a feldolgozóipar felelős, miközben a 28-ak területén minden 10. ember nem jut rendszeresen megfelelő minőségű élelmiszerhez.

Hölvényi György kereszténydemokrata európai parlamenti képviselő szerint nagyon egyszerű lépésekkel is lehetne javítani a helyzeten, például azzal, ha az emberekkel jobban megismertetnék a „minőségmegőrzési idő” és a „fogyaszthatósági idő” közötti különbséget. Az Eurobarometer felmérése szerint az uniós állampolgároknak még a fele sincs tisztába ezzel.

„Ezeknek a lejártával sok esetben az élelmiszer még felhasználható, de most nem ez a gyakorlat. Ezen kellene változtatni” – közölte a politikus.

Létre kellene hozni egy olyan egységes rendszert, amelyben a fogyasztásra alkalmas, de feleslegnek számító élelmiszer eljuthat a rászorultakhoz – tette hozzá.

Hölvényi György szerint szemléletváltozásra is szükség van, hogy ne a sok ezer kilométerre, hanem a helyben termett zöldség, áru élvezzen előnyt. Példaként említette, hogy az északi országokban kihalászott rákot Marokkóba viszik hámozni, majd onnan vissza Hamburgba – a folyamat során nagy mennyiségű élelmiszer került a szemétbe, a rákot folyamatosan hűteni, megfelelő körülmények között tárolni kell, de még így is megéri a vállalkozásnak.

A legpazarlóbb Hollandia, fejenként 541 kilogramm élelmiszert dobnak ki évente.

A legjobb a helyzet Szlovéniában. A régióban 70-80 kilogramm az átlag – fejtette ki.

Gazdaságilag és környezetvédelmileg is tarthatatlan állapot alakult ki az élelmiszerpazarlás terén, ezt egyre több tagállam látja, és hajlandó ellene tenni – mondta a kereszténydemokrata politikus.