eur:
411.36
usd:
392.46
bux:
79229.24
2024. november 21. csütörtök Olivér

Kukában landol az ételeink ötöde

A világ élelmiszertermelésének mintegy 20 százaléka vész kárba amiatt, hogy az emberek a szükségesnél többet fogyasztanak, és mert az élelmiszerek egy része a szemétbe kerül - állapította meg egy nemzetközi kutatócsoport.

A szükségleteiknél mintegy 10 százalékkal több élelmiszert fogyasztanak az emberek, miközben a megvásárolt élelmiszerek majdnem kilenc százalékát hagyják megromlani, vagy kidobják - derítette ki az Edinburghi Egyetem szakemberei által vezetett nemzetközi kutatócsoport, amely a globális élelmezési rendszer tíz szakaszát, köztük az élelmiszertermelést és -fogyasztást tanulmányozta, hogy számszerűsítsék a károkat.

Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adatait felhasználva mutatták ki, hogy jóval több élelmiszer vész kárba a rendszerben, mint korábban feltételezték.

A világon előállított 2,1 milliárd tonna termés mintegy fele vész kárba a túlfogyasztás, a szemétbe dobás és a nem hatékony termelési folyamatok miatt. A legkevésbé hatékony folyamat a haszonállattartásból származó termékek előállítása, ami 78 százalékos, vagyis 840 millió tonna veszteséggel jár. Mintegy 1,08 milliárd tonna betakarított terményt használnak fel 240 millió tonna ehető állati termék, köztük hús, tej és tojás előállítására - állapították meg az Agricultural Systems folyóiratban közzétett tanulmányukban.

Csupán a rendszer ezen stádiuma a betakarított terményveszteség mintegy 40 százalékát jelenti - írták a kutatók, akik felhívták a figyelmet arra, hogy a növekvő kereslet az egyes élelmiszerekre, különösen a hús- és tejtermékekre csökkenti az élelmezési rendszer hatékonyságát, és megnehezíti a világ növekvő népességének fenntartható élelmezését.

Ezen kereslet kielégítése környezeti károkat okozhat az üvegházhatású gázok kibocsátásnak növekedése miatt, csökkenti a vízkészleteket és a biodiverzitás elvesztését eredményezheti.

A szakemberek szerint a folyamat megfordítható lenne, ha az emberek kevesebb állati terméket ennének, csökkentenék az élelmiszerhulladékot és nem fogyasztanának többet táplálkozási szükségleteiknél.

Az élelmezési biztonságot erősítené és segítene elkerülni a környezeti károkat a globális élelmezési rendszer veszteségeinek csökkenése. Eddig nem tudtuk, miként hat a rendszerre a túlfogyasztás, amely nemcsak az egészségre, hanem a környezetre is káros - idézte Peter Alexandert, az Edinburghi Egyetem kutatóját a Phys.org tudományos-ismeretterjesztő hírportál.

Címlapról ajánljuk
Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség
Tudósítónktól

Az Ukrajnának szánt harci felszerelések adományozása ügyében nyomoz a szlovák rendőrség

Szlovákiában a rendőrség Szervezett Bűnözés Elleni Hivatala létrehozott egy különleges nyomozócsoportot, melynek feladata az elmúlt választási időszakban Ukrajnának adott szlovák katonai felszerelések adományozásával kapcsolatos jogsértések felderítése. A vizsgálat kiterjed az akkori védelmi minisztérium és a kormány tagjainak döntéseire.

Fontos kérések az érkező havazás miatt, mindenkit érint

Bár a meteorológiai prognózisokban mindig van némi bizonytalanság, az aktuális előrejelzések szerint november 22-én, pénteken akár nagyobb mennyiségű hó is hullhat Budapesten.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Megjött az új extraprofitadó-rendelet: így marad 2025-ben velünk a bankok, kiskercégek, biztosítók plusz sarca

Ahogyan arra számítani lehetett, megérkezett a 2025-ben még fennmaradó extraprofitadókról szóló kormánydöntés. A Magyar Közlöny csütörtök esti számában ugyanis megjelent a kormány legújabb rendelete, mely azt szabályozza, hogy miként marad velünk a bankok extraprofitadója, valamint a biztosítók és kiskereskedelmi cégek pótadója. Az eredetileg két évre ígért extraprofitadók egy jelentős része tehát négy évig hatályban marad. A kormány rendelete egyúttal azt is tartalmazza, hogy mely extraprofitadóktól szabadulhatnak meg jövőre az érintett ágazatok. Ezek szerint örülhetnek a gyógyszergyártók, a kőolaj-előállításban érdekeltek, a távközlési szektor cégei, a feldolgozóipari gyártók (bioetanol, keményítő, napraforgóolaj), valamint a megújuló energiát termelők, bányajáradék-alanyok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×