eur:
411.22
usd:
392.73
bux:
79229.24
2024. november 22. péntek Cecília
Nyitókép: Pilisi Parker

Végzetes kihívás előtt a budapesti erdők – videó

Idén tavasszal hat kerületben folytatódik a Pilisi Parkerdő Zrt. városierdő-fejlesztési programja. A facserék fő oka a klímaváltozás.

A főváros 5700 hektáros erdőterületéből 3600 tartozik a Pilisi Parkerdő Zrt.-hez – mondta az InfoRádióban a társaság budapesti erdészetének vezetője. Budapesten egy emberre 33 négyzetméternyi erdőterület jut, ami százada az országos átlagnak, így ezeknek az elődleges fontossága – a természetvédelmi és ökológiai értékek megőrzésén túl – az itt élő emberek életminőségének a javításában játszik szerepet – fogalmazott Rittling István.

A pesti oldalon lévő akácfákat és fenyőket jellemzően a második világháborút követő években ültették el, gyakran nem a legkedvezőbb termőhelyekre, ezért ezek az erdők mára elöregedtek. A budai oldalon jobb a helyzet, ott több az őshonos faj, de a klímaváltozás mindenhol érezteti a hatását – tette hozzá az erdészet vezetője.

Akár a 2022-es aszályra, akár az idei áprilisi, gyakorlatilag nyári időjárásra is gondolunk, láthatóan változnak a körülmények: egyre szárazabb, egyre melegebb klímában kell helytállniuk az erdőknek, és ha ez a folyamat folytatódik, akkor nagyon jelentős lesz az a kihívás, aminek 30-50 év múlva meg kell tudniuk felelni – emelte ki a Pilisi Parkerdő munkatársa.

"Éppen ezért olyan erdőkezelést kell biztosítani, amely egyrészt felkészíti az erdőket a megváltozott viszonyokra, másrészt biztosítani tudják a területen a városlakók számára a folyamatos erdőborítást" – magyarázta.

A városierdő-fejlesztési program idén tavasszal hat kerületben folytatódik – tájékoztatott Ritling István. Ezek közül az egyik a X. kerületi, kőbányai határerdő területe; itt a Pilisi Parkerdő már korábban is végzett hasonló jellegű erdőkezelést: egy nagyon idős, hetvenéves akácost igyekeztek úgy átalakítani, hogy a hagyományos tarvágás mellőzésével újítsák meg a területet, és hogy egy vegyes korú, sokkal diverzebb, sokkal több fafajból álló erdőt tudjanak létrehozni, benne az őshonos fafajok elegyarányát folyamatosan növelve.

A budai oldalon a bükk helyett a tölgyet, a juhart, a gyertyánt és a madárcseresznyét részesítik előnyben, mert ezek jobban tűrik a szárazságot – mondta az InfoRádióban Rittling István, a Pilisi Parkerdő Zrt. budapesti erdészetének vezetője.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2024.11.22. péntek, 18:00
Bernáth Tamás
Nyugat-Balkán szakértő, a Mathias Corvinus Collegium oktatója
Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Alig költ az EU Ukrajnára, hiába a nagy fogadkozások

Az orosz invázió okozta pusztító gazdasági visszaesés ellenére Ukrajna 2023-ban figyelemre méltó ellenállóképességet mutatott, a gyászos 2022-es év után a GDP-je 5,3%-kal nőtt. Ugyanakkor a háború hosszú távú hatásai súlyosak: a költségvetési kiadások drasztikus emelkedése mellett a szociális, egészségügyi és oktatási források csökkenése demográfiai problémákhoz vezethet. Az EU és más nemzetközi partnerek támogatása kulcsfontosságú Ukrajna újjáépítéséhez, amelynek költségei a Világbank szerint elérhetik a 486 milliárd dollárt. A rekonstrukciós beruházások nemcsak Ukrajna talpra állását segíthetik, hanem stratégiai előnyöket hozhatnak az EU számára is, különösen a zöldenergia és az agrárszektorok terén – írja elemzésében a Vienna Institute for International Economics Studies (WiiW).

EZT OLVASTA MÁR?
×
2024. november 21. 22:19
×
×
×
×