Infostart.hu
eur:
355.66
usd:
308.11
bux:
133710.4
2026. június 8. hétfő Medárd
40 Celsius-fokot mutat a hőmérő higanyszála a hollandiai Arnhemben 2019. július 25-én.
Nyitókép: MTI/EPA-ANP/Vincent Jannink

Klímatörténelmi fordulópont: sokkal előbb jött, átléptük a 2 Celsius-fokos határt

November 17-én és november 18-án az emberi történelem során először több mint 2 Celsius-fokkal emelkedett a Föld átlaghőmérséklete az iparosodás előtti szint fölé.

A hőmérséklet november 17-én 2,07 Celsius-fokkal, november 18-án 2,08 Celsius-fokkal volt magasabb, mint az iparosodás előtti átlag - áll a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézetének közleményében.

Az intézmény nevében nyilatkozó vezető kutató, Kovács Erik azt írja, ez az átlépés egy pillanatnyi mért adat; akkor beszélünk tartós átlépésről, ha hosszú éveken keresztül tartósan 2 Celsius-fok felett marad a hőmérséklet globális emelkedése. Mint fogalmaz,

ettől függetlenül rendkívül aggasztó ez a hőmérsékleti kiugrás, mert a legtöbb klímamodell ezt az eseményt csak 2035 utánra jósolta.

Egyre fontosabb, hogy a klímavédelmi és klímapolitikai egyezményekben tett vállalásaikat a részes országok betartsák, de jelenleg nem látunk arra törekvést, hogy a négy nagy kibocsátó ország (Kína, USA, Oroszország és India) érdemben csökkentse az üvegházhatású gázok kibocsátását. A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az országok arra kötelezték magukat, hogy az évszázad végéig maximum 2 Celsius-fokkal engedik emelkedni a globális átlaghőmérsékletet az ipari forradalom előtti szinthez képest. Sőt, törekednek arra, hogy a növekedés mértéke ne haladja meg a 1,5 Celsius-fokot.

A klímamodellek alapján a 1,5 Celsius-fokos felmelegedés eredménye, hogy egy szélsőséges időjárási esemény, amely az emberi hatás nélküli klímakörülmények mellett évtizedenként egyszer fordul elő, minden tíz évben 4,1-szer, 2 Celsius-fokos felmelegedés esetén pedig 5,6-szer fordul elő.

A kutató a közleményben úgy fogalmaz, a súlyosabb következmények elkerüléséhez szükség van az energetikai öld fordulatra: a fosszilis energiahordozók kiváltására megújuló energia termelésével, atomerőművekkel. Mindez ugyanolyan fontos, mint a megfelelő energiatároló-kapacitás kiépítése.

A 2 Celsius-fokos emelkedésnek intő jelnek kell lennie, hogy az adaptációra is nagy hangsúlyt fektessünk.

Kovács Erik a közlemény végén azt tanácsolja, éljünk a lakásszigetelési pályázatok adta lehetőségekkel, ültessünk fákat, melyek árnyékot adnak. Hozzáteszi, kiemelt fontosságú országos szinten az öntözött mezőgazdasági területek növelése, de szerinte bizonyos esetekben a mezőgazdaság, növénytermesztés újragondolásán is érdemes elgondolkodni, szárazságtűrő fajokat és fajtákat meghonosítani.

Címlapról ajánljuk
Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Salát Gergely: Észak-Korea azt akarja üzenni, hogy minden rendben a kínai kapcsolatával

Kétnapos hivatalos látogatásra érkezett hétfőn Phenjanba Hszi Csin-ping kínai elnök, akit az észak-koreai főváros repülőterén Kim Dzsongün észak-koreai vezető és felesége fogadott. Az észak-koreai vezetés a külvilág, főként Oroszország felé akarta mutatni, hogy milyen jó a kapcsolata a kínai vezetéssel – mondta Salát Gergely sinológus az InfoRádióban.

Döntések az Országgyűlésben: megszavazták a képviselők a fizetésük csökkentését

Tisztségviselőket és tagokat választottak négy vizsgálóbizottság élére hétfőn az Országgyűlésben. A parlament egyhangúlag, az ellenzék szavazataival is döntött az országgyűlési képviselői tiszteletdíjak, juttatások, támogatás, valamint az országgyűlési képviselőcsoportoknak járó költségvetési források jelentős csökkentéséről. Magyar Péter többször is utalt rá napirend előtti felszólalásában, hogy az előző ciklusban képviselőnként 7 milliós keretből gazdálkodtak. Most a tényleges képviselői jövedelmek 10-35 százalék között csökkennek, az Országgyűlés működése a következő négy évben 50 milliárd forinttal kevesebbe kerül majd.
inforadio
ARÉNA
2026.06.09. kedd, 18:00
Grexa Liliana
országgyűlési képviselő, ukrán nemzetiségi szószóló
Az eladási hullám után életjeleket mutatnak a tőzsdék

Az eladási hullám után életjeleket mutatnak a tőzsdék

Eladási hullám söpört végig a technológiai szektorban, a befektetők profitot realizáltak a nagyot ralizó papírokon, a Nasdaq múlt pénteken közel 5 százalékos mínuszban zárt. A hangulatot az is befolyásolja, hogy Iránban továbbra sem látszik érdemi előrelépés a béketárgyalásokban, ráadásul hétvégén Irán és Izraelt egymást lőtte - a hírek hatására emelkedik az olajár. Az európai tőzsdék többsége hétfőn még mérsékelten esett, az amerikai piacokon viszont már fordulat látszik, kezdenek magukhoz térni a vezető amerikai részvényindexek.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×