Egy hónapos kampányt hirdetett az Agrárminisztérium, az Agrármarketing Centrum és az Országos Magyar Méhészeti Egyesület a mézfogyasztás, azon belül is a napraforgóméz népszerűsítésére. Bross Péter az InfoRádióban elmondta: a kampánynak több célja is van, melyek közül kiemelte azt, hogy szeretnék tudatosítani az emberekben, hogy fajtamézek is vannak Magyarországon.

Legalább 40 különféle virágból készítenek mézet: a magyarok leginkább az akác-, a vegyes virág- és a hársmézet ismerik, a napraforgómézet kevésbé. Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke felhívta a figyelmet arra, hogy

hazánkban a napraforgó a legnagyobb területen – több mint 600 ezer hektáron – tenyésző méhlegelő, ezért esett rá a választásuk a kampányban.

Hozzátette: a napraforgóméz rendkívül értékes, mégis méltánytalanul alulértékelt. A másik fő célja a kampánynak, hogy minél több fórumon, helyen szó essen arról, milyen hatása van a méznek az emberi szervezetre, a napraforgóméznek például kimagasló az E-vitamin tartalma. A kampány során azt is szeretnék bemutatni nagy nyilvánosság előtt, hogy minden mézfajta természetes folyamata az alakváltás. Bross Péter elmondta: a napraforgóméz is rendkívül gyorsan kristályosodik. Mint fogalmazott, edukálni is szeretnék az embereket: nem szabad attól megijedni, ha valaki azt tapasztalja, hogy a méz alakot vált, azaz bekristályosodik. A méz ilyenkor egyszerűen csak a természetes jellegét mutatja, és ugyanúgy fogyasztható.

Bross Péter tájékoztatása szerint a napraforgóméz legnagyobb részét exportálják Magyarországról, ugyanis Nyugat-Európában és a világ többi részén tudják az emberek, mennyire értékes mézről van szó. A mostani kampányt is többek közt azért kezdeményezték, hogy végre itthon is népszerűbbé, ismertebbé váljon ez a mézfajta is. „Ez megint csak egy tipikus eset, ami nagyon sok más mezőgazdasági termékünkkel is megtörténik. Nevezetesen, hogy

mi megtermeljük, ráadásul egy nagyon jó minőségű alapanyagot, amit viszont aztán nem mi, magyarok fogyasztunk el, hanem kikerül külföldre, főleg Nyugat Európába”

– magyarázta.

Az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke szerint a magyaroknak nagyon kevés ismeretük van az egyes mézfajtákról. Elmondása szerint eleve a hazai mézfogyasztás is rendkívül alacsony, átlagosan mindössze egy kilogramm évente, de ez az egy kilogramm is úgy alakul ki fejenként, hogy aki mézet eszik, az legalább 5-10 kilót elfogyaszt egy évben. Ami viszont azt jelenti, hogy

több millió magyar nem is eszik mézet.

Nagyon sokan azt gondolják, hogy ha a méz bekristályosodik, akkor valami baja lett és fogyaszthatatlanná vált, ez azonban egy óriási tévhit. Bross Péter szerint utóbbi jelenség is jól szemlélteti, hogy idehaza nagyon alacsony az emberek tudása a mézről.

Ezzel szemben Nyugat-Európában sokkal jobban értékelik a mézet, a németek például háromszor-négyszer annyit esznek belőle, mint mi. „A napi mézfogyasztás Nyugat-Európában rutin, bevett gyakorlat. A mézesüveg minden háztartásban mindig ott van a konyhaasztalokon. Ez sajnos Magyarországon nem így van. A mostani kampányunk célja ennek a szemléletnek a megváltoztatása, a hazai mézfogyasztás növelése” – részletezte Bross Péter.

Mézes reggelizés az agrárminiszterrel

Az akció keretében november 17-én sajtónyilvános mézes reggelit is tartanak. Az eseményen Nagy István agrárminiszter együtt reggelizik majd a székesfehérvári Kodály Zoltán Művészeti Iskola diákjaival. Azonban nemcsak Székesfehérváron lesz mézes reggeli aznap, hanem országszerte körülbelül ezer intézménybe és mintegy 200 ezer gyerekhez látogatnak el a magyar méhészek. „A mi szakmánk jövője attól is függ, hogy a ma 10-14 éves gyermekek mit gondolnak a mézről, a méhekről. Az iskolákban is népszerűsítjük tehát a mézfogyasztást. Arra ösztönözzük a gyerekeket, mondják majd el otthon, hogy mézet ettek és milyen finom volt. Megismertetjük velük, mennyire fontosak a méhek és elmagyarázzuk nekik, mennyire nélkülözhetetlen alkotórészei a természetnek. Nekik is tudniuk kell arról, hogy minden más élelmiszer is függ a méhek beporzó munkájától” – sorolta Bross Péter.

Jelentős probléma, hogy noha Európában hazánkban van az egyik legnagyobb méhsűrűség és óriási mennyiségben termelnek mézet Magyarországon, mégis alig fogyasztanak a magyar emberek. Bross Péter elmondta: „méhészeti nagyhatalom vagyunk. Ha a világon bárhol megemlítik a szakmában, hogy Magyarország, akkor mindenki felkapja a fejét”. Hozzátette: körülbelül 30 ezer tonna mézet termelünk, ami nagyjából 15-20 százaléka az európai uniós méztermelésnek.

Szemléletváltásra lenne szükség

Magyarországon jelenleg 1,2 millió méhcsaládról tudunk és nálunk van négyzetkilométerenként a legtöbb méhcsalád (20 ezer). Mindezek ismeretében nem fest jó képet, hogy ennyire alacsony a mézfogyasztás, ami miatt a megtermelt méz kétharmadát exportálni kell. Főleg Olaszországba, Franciaországba és Németországba adják el, amely országokban viszont összeomlott a piac. Utóbbi azért következett be, mert a nyugat-európai cégek inkább kínai és ukrán mézet vásárolnak. Bross Péter szerint szemléletváltásra lenne szükség és

az lenne az ideális, ha az idehaza megtermelt mézet itthon is adnánk el.

„Ha minden magyar állampolgár minden reggel egy teáskanálnyi mézet megenne, akkor mézimportra szorulnánk” – mondta az Országos Magyar Méhészeti Egyesület elnöke.

Hazánkban jelenleg 20 ezer méhész foglalkozik méztermeléssel. Magyarországon évente 10 ezer tonna méz fogy, ebből 6 ezer tonna a közvetlen termelői értékesítés, 4 ezer tonnát az áruházláncok adnak el. A kampány során november végéig televíziós és rádióspotokkal, valamint a közösségi média felületein ajánlják a napraforgómézet a vásárlók figyelmébe.

Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért és vidékfejlesztésért felelős államtitkára a kampány elindításakor közölte: 2,8 milliárd forráskeretű méhészeti támogató program kezdődött, melynek része a kártevők elleni védekezés és a szaktanácsadás is. „Kormányzati oldalról beporzási támogatással, valamint az Európai Unióban csak nálunk elindított méh állatjóléti támogatással bővítjük a hagyományos, más országokban is elérhető méhészeti támogatási rendszert a magyar méztermelés fenntartása érdekében” – tette hozzá a politikus.