Az 1980-as években alig 3000 daru vonult át Magyarországon. Ez az egyik mélypontja volt a faj európai és mondhatni világállományának. Azóta a természetvédelmi intézkedéseknek köszönhetően – például a nemzeti parkok területén az aratás-betakarítás ütemezése, hogy nem szántják be egyből a kukorica- és napraforgótáblákat, így az ott elhullott magokból szemezhetnek a darvak, hogy nagy kiterjedésű gyepek, de legfőképp sekély vizű tavak várják az állatok –, 2018-ra több mint 160 ezer példány érkezett – mondta az InfoRádióban Orbán Zoltán, kiemelve: az idei évben,

október 12-én és 21-én egymást érték a rekordok: előbbi napon 182 ezer darut, utóbbin pedig 194 750 darut számláltak a Hortobágyon.

Ami a darugyülekezés dinamikáját illeti, októberben a csúcs rendszerint a Hortobágyon van, majd novemberre a darvak pihenőhelye Dél-Magyarországra, Szeged és a Kardoskút térségébe, a Kiskunsági Nemzeti Park Igazgatóság déli területeire, illetve a Körös-Maros Nemzeti Park Igazgatóság megfelelő élőhelyeire. Az MME munkatársa arra is felhívta a figyelmet, hogy miután az elmúlt évtizedekben gyakorta hó- és fagymentessé váltak a telek, mára általánossá vált, hogy több tízezer daru is áttelel Magyarországon, majd a fiatal, ivaréretten példányok többsége át is nyaral. Érdekességként jegyezte meg a szóvivő, hogy több mint 150 év szünet után először 2015-ben fészkelt ismét daru hazánkban, a Balaton-felvidéken, amire idén nyáron is sor került a Kis-Balatonnál.

Orbán Zoltán szerint a madarak maradásával nincs semmi probléma; mint fogalmazott: az a normális, amit az állatok csinálnak, így ugyanis nem kell nekik „elbumliznuk” Észak-Afrika mocsaras részeire, főként Tunéziába. A madarak fészkelő területét illetően Magyarország szegély élőhelynek tekinthető, hiszen a nedves, nagyobb kiterjedésű mocsarakat kedvelik, amiben Észak-Európa (Lengyelország, balti államok, stb.) és Közép-Ázsiában a szibériai térség gazdagabb.

A tojók ivarérése öt éves korukig is eltarthat, a hímeknél a párválasztás valamivel előbb, négyéves korban is megtörténhet. Addig viszont az itt telelő-nyaraló egyedek kiismerik a számukra megfelelő élőhelyeket a Kárpát-medencében, így jó eséllyel egyre nagyobb számban fognak költeni a daruk Magyarországon is – zárta gondolatait Orbán Zoltán.