„Igazgatóságunk területén 2016 óta a regisztrált hódgátak száma megtízszereződött, de a valós szám ennek másfélszerese lehet, mivel a rendkívül sűrű vízhálózat és a dombvidéki vízgyűjtő jelleg miatt a felderítés nagyon nehézkes” – közölte a nyugat.hu megkeresésére a Nyugat-dunántúli Vízügyi Igazgatóság.

Míg a hódok korábban elsősorban külterületen okoztak gondot azzal, hogy akadályokat építettek a vízfolyásokba, így az ár elöntötte a mezőgazdasági területeket, újabban az állatok megjelentek a településeken is, ahol szintén alaposan átalakítják az ember környezetét.

Mint olvasható, a Szombathelyen is átfolyó Perint patakon – a város széli Oladi lakótelep közelében – egymás után sorakoznak a gátak, némelyikük igen komoly mérnöki teljesítménynek tűnik. Mögöttük mesterséges tavak, amelyek mélyéről nyílnak az állatok üregei. A hódokat ritkán látni, a nyomukat viszont annál inkább:

a patak mentén gyakorlatilag tarvágást végeztek.

Ahol állnak a gátak, ott már tiszta a part, máshol még csak a fakivágásnál tartanak. 20-30 centiméteres törzseket csócsálnak ketté, a törzsek fekszenek, a látvánnyal illusztrálni lehetne egy erdők pusztulásáról szóló Attenborough-filmet. Csak míg az utóbbiakban általában az ember a hunyó, itt a Perint-parton a hódok – teszik hozzá a szerző.

A lap emlékeztet, bár tavaly nyáron megjelent egy rendelet, ami szerint a hódokat október 1. és március 31. között lehet gyéríteni, a gátjaikat pedig el lehet bontani. Sokan ezzel elkönyvelték, hogy a hódügy megoldódott, mondván, majd a vadászok kilövik őket.

De a helyzet ennél bonyolultabb.

A vízügyi igazgatóság úgy látja, hogy: „a jogszabály módosítása túl sok előrelépést nem hozott, az addig szokásként elterjedt eljárásrendet legalizálta, illetve a hód esetében ólomsörét használatát a gyérítés során megtiltotta. Riasztása, gyérítése, állományszabályozása továbbra is engedélyköteles tevékenység”.

A hód egyébként természetvédelmi szempontból továbbra is jelentős állatfajnak minősül, eszmei értékük 50 ezer forint és – a közhiedelemmel ellentétben – továbbra sem vadászhatók. Emellett a hódgátak is élveznek egyfajta védelmet, elbontásuk szintén engedélyköteles.

A WWF szerint természetvédelmi szempontból a faj jelenléte sokkal inkább hasznos, mint káros. A természetvédők szerint egyébként nem a hód van túlszaporodva, hanem a számára alkalmas élőhelyet biztosító, természetközeli medrű vízfolyásokból van kevés.