Infostart.hu
eur:
349.71
usd:
301.57
bux:
138253.6
2026. június 16. kedd Jusztin
Egyéni indulók futnak a 220 kilométeres Ultrabalaton versenyen Balatonkenesén 2017. május 20-án. A tizenegyedik alkalommal megrendezett szabadidős sporteseményen a résztvevők a Balatont megkerülve teljesítik a távot futva, kerékpárral, egyéniben, vagy csapatban.
Nyitókép: MTI/Varga György

Letaglózó adatok: négy magyarból három semmit nem sportol

A koronavírus-járvány is csak visszavetette a sportolási kedvet.

Az európaiak 38 százaléka hetente legalább egyszer sportol, 17 százalékuk ennél ritkábban, 45 százalékuk pedig soha nem végez rendszeres testmozgást – derült ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint a 2017-es adatokhoz képest a helyzet nem változott lényegesen, azaz - mint írták - egyértelműen továbbra is nagy szükség van a sport és a testmozgás folyamatos népszerűsítésére.

Kiderült, hogy

a koronavírus-járvány idején az európaiak fele ritkábban sportolt, vagy fel is hagyott a testmozgással.

A válaszadók közül

  • a 15-24 év közöttiek végeznek a legnagyobb arányban (54 százalék) rendszeres testmozgást. Ez az arány az életkorral csökken:
  • a 25-39 évesek körében 42 százalék,
  • a 40-54 évesek körében 32 százalék,
  • az 55 év felettiek körében pedig 21 százalék.

A felmérés azt mutatja, hogy azok a válaszadók, akik a szabadidejükben vagy kedvtelésből rendszeresen végeznek testmozgást, egyetlen uniós tagállamban sem alkotnak többséget.

A válaszadók szerint az aktív életvitel legfőbb akadálya az időhiány, melyet a motiváció hiánya vagy egyszerűen a sport iránti érdeklődés hiánya követ. A felmérésből kiderült, hogy a sportos életmódot elsősorban a jobb egészségi állapot motiválja, másodsorban az edzettség fokozása, majd a kikapcsolódás. A megkérdezettek fele azt is kifejezésre juttatta, hogy szívesen végez testmozgást a szabad levegőn. A válaszadók körülbelül egyharmada részesíti előnyben az otthonában végzett testmozgást. Az uniós tagállamok legtöbbjében a válaszadók többsége azt állította, hogy a médiában közvetített sportversenyeket szívesen kíséri figyelemmel.

A felmérés Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett azt állapította meg, hogy a magyar válaszadók

  • 4 százaléka végez rendszeresen sporttevékenységet.
  • 22 százalékuk törekszik sportolásra,
  • 15 százalékuk ritkán,
  • 59 százalékuk pedig sohasem sportol.

A magyar férfiak 71, a magyar nők 76 százaléka sosem végez sporttevékenységet. Rendszeres sporttevékenységgel a magyar válaszadók 10 százaléka tölt két óránál is több időt. Egy órát is meghaladó sporttevékenységet a magyarok 22 százaléka végez, egy óránál kevesebbet a megkérdezettek 59 százaléka folytat, hat százalékuk inkább nem, vagy alig tölt időd mozgással.

Címlapról ajánljuk

Magyar Péter: „szégyelljék magukat!” – sürgősséggel tárgyalja az Országgyűlés a korrupcióellenes törvénycsomagot

Sürgős tárgyalásba vette az Országgyűlés az európai uniós forrásokhoz való hozzáféréshez szükséges 110 oldalas törvénymódosító javaslatot. A Fidesz és a KDNP nemmel szavazott, Magyar Péter miniszterelnök szerint az ellenzék nem akarja, hogy Magyarország hozzájusson a 6000 milliárd forintos uniós forrásokhoz. Görög Márta igazságügyi miniszter, az előterjesztő hangsúlyozta: Magyarország nem elveszíteni akarja az uniós forrásokat, hanem hazahozni és felhasználni, és nem új feltételeket teljesítenek, hanem 2022 óta ismert kötelezettségeket
Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

Történelmi lehetőség előtt áll Magyarország: egyetlen merész fordulattal újra felpörgethető a magyar gazdaság

A magyar gazdaság eddigi, a foglalkoztatás bővülésére épülő növekedési modellje elérte a határait, így a jövőbeli fejlődés kulcsa a termelékenység radikális javítása. Ebben történelmi lehetőséget kínál a mesterséges intelligencia, amely 2030-ig 15 milliárd eurós, a GDP 6-7 százalékát kitevő automatizációs potenciált jelenthet. A gazdasági felzárkózás sikere azon múlik, hogy a hazai vállalatok – különösen a lemaradásban lévő kkv-szektor –, valamint az állami rendszerek milyen gyorsan és átfogóan képesek beépíteni az új technológiát a mindennapi működésükbe - vélik a McKinsey szakértői a ma kiadott "Prompt Magyarország" c. tanulmányban.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×