Infostart.hu
eur:
363.8
usd:
315.12
bux:
148008.09
2026. augusztus 6. csütörtök Berta, Bettina
Egyéni indulók futnak a 220 kilométeres Ultrabalaton versenyen Balatonkenesén 2017. május 20-án. A tizenegyedik alkalommal megrendezett szabadidős sporteseményen a résztvevők a Balatont megkerülve teljesítik a távot futva, kerékpárral, egyéniben, vagy csapatban.
Nyitókép: MTI/Varga György

Letaglózó adatok: négy magyarból három semmit nem sportol

A koronavírus-járvány is csak visszavetette a sportolási kedvet.

Az európaiak 38 százaléka hetente legalább egyszer sportol, 17 százalékuk ennél ritkábban, 45 százalékuk pedig soha nem végez rendszeres testmozgást – derült ki az Európai Bizottság által közzétett Eurobarométer-felmérésből.

A felmérés szerint a 2017-es adatokhoz képest a helyzet nem változott lényegesen, azaz - mint írták - egyértelműen továbbra is nagy szükség van a sport és a testmozgás folyamatos népszerűsítésére.

Kiderült, hogy

a koronavírus-járvány idején az európaiak fele ritkábban sportolt, vagy fel is hagyott a testmozgással.

A válaszadók közül

  • a 15-24 év közöttiek végeznek a legnagyobb arányban (54 százalék) rendszeres testmozgást. Ez az arány az életkorral csökken:
  • a 25-39 évesek körében 42 százalék,
  • a 40-54 évesek körében 32 százalék,
  • az 55 év felettiek körében pedig 21 százalék.

A felmérés azt mutatja, hogy azok a válaszadók, akik a szabadidejükben vagy kedvtelésből rendszeresen végeznek testmozgást, egyetlen uniós tagállamban sem alkotnak többséget.

A válaszadók szerint az aktív életvitel legfőbb akadálya az időhiány, melyet a motiváció hiánya vagy egyszerűen a sport iránti érdeklődés hiánya követ. A felmérésből kiderült, hogy a sportos életmódot elsősorban a jobb egészségi állapot motiválja, másodsorban az edzettség fokozása, majd a kikapcsolódás. A megkérdezettek fele azt is kifejezésre juttatta, hogy szívesen végez testmozgást a szabad levegőn. A válaszadók körülbelül egyharmada részesíti előnyben az otthonában végzett testmozgást. Az uniós tagállamok legtöbbjében a válaszadók többsége azt állította, hogy a médiában közvetített sportversenyeket szívesen kíséri figyelemmel.

A felmérés Magyarországgal kapcsolatban egyebek mellett azt állapította meg, hogy a magyar válaszadók

  • 4 százaléka végez rendszeresen sporttevékenységet.
  • 22 százalékuk törekszik sportolásra,
  • 15 százalékuk ritkán,
  • 59 százalékuk pedig sohasem sportol.

A magyar férfiak 71, a magyar nők 76 százaléka sosem végez sporttevékenységet. Rendszeres sporttevékenységgel a magyar válaszadók 10 százaléka tölt két óránál is több időt. Egy órát is meghaladó sporttevékenységet a magyarok 22 százaléka végez, egy óránál kevesebbet a megkérdezettek 59 százaléka folytat, hat százalékuk inkább nem, vagy alig tölt időd mozgással.

Címlapról ajánljuk
inforadio
ARÉNA
2026.08.06. csütörtök, 18:00
Aszódi Attila
a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Természettudományi Karának dékánja
Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Tisza-kormány: kiderül, ki lesz a köztársasági elnök, közel 900 milliárdos program indul

Magyar Péter miniszterelnök kormánya szerdán a rendkívüli hőség okozta energia- és vízügyi válsághelyzetet tárgyalta: a Paksi Atomerőmű szinte teljesen leállt az alacsony dunai vízállás miatt, de az önkéntes áramtakarékosságnak köszönhetően kötelező fogyasztáskorlátozásra egyelőre nem volt szükség. A kabinet 868 milliárd forintos energiafejlesztési programot fogadott el. Ruff Bálint kancelláriaminiszter rendkívüli parlamenti ülést kezdeményezett hétfőre tíz törvényjavaslatból álló csomag megtárgyalására. A kormány emellett személyi döntéseket is hozott, valamint közlekedési és környezetvédelmi intézkedéseket készített elő, miközben a Tisza Párt már augusztus 11-re tervezi az új köztársasági elnök megválasztását. Szombaton dönthet a kormánypárt, ki lesz a jelöltje, egyelőre több név is a kalapban van.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×