A vizelet színe sok mindenről árulkodik, de nem helyettesíti a megfigyelése egy pontos laboratóriumi vizsgálatot – mondta Kálmán Éva. A nephrológus elmondása szerint normális esetben a vizelet halványsárga és áttetsző, de a folyadékbeviteltől függően lehet sötétebb, illetve világosabb is. Ha kevesebbet iszunk, akkor előbbi eshetőség áll fenn, ha többet, akkor inkább utóbbi.

A különböző színekből különböző betegségtípusokra lehet következtetni. Ha például piros színű a vizelet, az valószínűleg vért tartalmaz – kivéve, ha olyan ételeket fogyasztottunk, aminek jelentős a pigmenttartalma, például céklát –, ami húgyúti fertőzésre utalhat, de hólyagdaganatnak is lehet a tünete. A sötét narancssárga, szinte barnás vizelet epebetegségekre utalhat – mondta a szakorvos, hozzátéve: ez eltér attól, amikor csak koncentrált a vizelet a kevés folyadékbevitel miatt. Fehéres, opálos vizelet pedig akkor keletkezik, ha kóros mennyiségű fehérje ürül a szervezetből, ami a cukorbetegség vagy veseszövődmény első tünete is lehet. Ez kezdetben albulimürítést jelent, ami laboratóriumi vizsgálatokkal igazolható. Ha jelentősebb a fehérjeürítés, akkor már a tesztcsíkok is pozitívvá válnak, szélsőséges esetben végül szemmel is láthatóvá válik – magyarázat. Kálmán Éva hangsúlyozta: fontos, hogy időben kiderüljenek az eltérések, hiszen a betegek nagy százalékánál 20-30 év betegtörténet után jelentkezik a cukorbetegség okán a végstádiumú vesebetegség, ami már dialízist, művesekezelést igényel.

Tehát az időben történő felismerésben a vizeletvizsgálat rendkívül fontos – ismételte meg a Budai Egészségközpont munkatársa hozzátéve, hogy mindenki számára jó és tanácsolható, hogy az éves rutin laboratóriumi vizsgálat részeként ne csak vérvételen, hanem vizeletvizsgálaton is vegyen részt.

Ha pedig a páciens eltérést lát, azt tapasztalva, hogy a vizeletének megváltozott az áttetszősége vagy a színe, akkor mindenképp érdemes szakorvoshoz fordulni – tette hozzá.