A Mecsekben a pécsi Tettye-tértől Orfűn át az Abaligeti-cseppkőbarlangig vezet egy 21 kilométeres turistaút, amely érinti a Misinát és a Tubest. A barlangnak sokáig csak előürege volt ismert, amit a XVIII. században a falu első plébánosa, Riedl Antal pincének használt, ezért a helyi jobbágyok nemes egyszerűséggel csak Paplikának keresztelték el. Télen nem kevesebb mint 19 denevérfaj húzódik be ide a hideg elől.

A Bakonyban a hajdani Gerencepusztáról indulva a 7 kilométeres, nyolc állomásos Boroszlán-tanösvényen sétálhatnak végig. A Gerence-patak és az Odvaskői-barlang felkeresése után a Kőris-hegyre is érdemes felkapaszkodni. A boroszlán egy zárvatermő bokornövény bőrszerű levelekkel és halványpiros virágokkal.

A Bükk-fennsíkon az Országos Kéktúra 23. szakaszának Mályinka és Putnok közötti szakaszát teljesíthetik. Mályinka neve vagy a „hegyoldal” jelentésű mál, vagy a málna szóból ered. Itt, az Upponyi-hegységben van a Lázbérci-víztározó. Ez egy jókora, 6,2 millió m³ víztömegű mesterséges tó, amit az 1960-as évek végén a Bán-patak felduzzasztásával hoztak létre, hogy biztosítsák a Sajó-völgyi iparvidék, Ózd és Kazincbarcika vízszükségletét.

Az Aggteleki-karszt vidékén a 7,5 kilométeres Baradla-ösvényen az azonos nevű barlang aggteleki és jósvafői bejárata között kirándulhatnak. Tájékoztató táblákban gazdag útvonalra számítsanak: 21 helyen olvashatnak kövekről, növényekről és állatokról.

A Zempléni-hegységben Telkibánya közelében, a Pálházára vezető út mellől indul az Aranyásók útja elnevezésű tanösvény. Mielőtt rálépnek, az úttest másik oldalán nézzék meg Mátyás király kútját, Szép Ilonka sírját és a Jégbarlangot. A legenda szerint Mátyás itt találkozott Szép Ilonkával. Az Aranyásók útját azért hívják így, mert a középkorban aranyat bányásztak ezen a vidéken, és ennek úgynevezett horpák és tárók őrzik az emlékét.

A Börzsönyben Drégelypalánktól Drégely várának romjáig, nyolc állomáson és 7,2 kilométeren át vezet az Apródok útja nevű tanösvény, amelynek látogatója nemcsak a helyi élővilággal, hanem a terület történelmi múltjával is megismerkedhet.

Bujákon, ezen a cserháti zsáktelepülésen is érdemes eltölteni egy napot. Nézzék meg a várrom közelében megbújó Pappenheim-barlangot, amelynek homokkőrétegében ősi hóbagoly, szibériai pocok és gyepi béka maradványaira bukkantak, majd menjenek fel a Sasbérci kilátóhoz és a Kálvária-hegy tetején álló Szent Anna-kápolnához. A Pappenheim egy családnév, a helyi grófot hívták Siegfried Alexander Viktor Ernst Haupt Pappenheimnek.

A legnyugatibb magyar várostól, Szentgotthárdtól néhány kilométerre találják meg a Máriaújfalui-víztározót, amit egyébként mindenki csak Hársas-tóként ismer. Az „Őrség Balatonja” körül is van egy tanösvény, amelyen a természeti kincsek mellett az őrségi és vendvidéki kulturális örökséggel is megismerkedhetnek.

Bárhová is mennek, vigyenek magukkal maszkot, vizet, kullancsriasztót, napvédő krémet, és ha van, akkor védettségi igazolványt! Ne feledjék, hogy az igazi túrázó nem hagy szemetet az erdőben! Elindulás előtt tájékozódjanak a felkeresni vágyott látványosságok nyitva tartásáról, az esetleges erdészeti korlátozásokról és a várható időjárásról, ami bizony meleg lesz!

Teljesítménytúrák is lesznek a hétvégén gyaloglóknak, futóknak és kerékpárosoknak egyaránt. Most rendezik meg a Szent Iván-éji Sóutat, a Sokezer lépést, a Kisgyóni Nosztalgia Túrát, a Somló Éjjelt, a Kaptárköveket, a Kaldera 25-öt, a Bakony Lightot, az Éjjeli Masnit, a Hajógyári Sétát, a Nagyerdei Terepet és a Kőről kőre a Cserhátban elnevezésű programot. Ezekről a Teljesítménytúrázók Társaságának honlapján olvashatnak.