A kontinens jókora részén viharos széllökésekre kell számítani, ezek akár orkán erejűek is lehetnek. Magyarországon - részben az Alpok áramlásmódosító hatása miatt - a délnyugati szél érheti el a viharos, számítások szerint óránkénti 70-100 kilométeres sebességet. Az ebből az irányból fújó, ritkán ekkora erősségű szél a nyilvánvaló kellemetlenségek mellett egy érdekes jelenséget is tud okozni: "kibillentheti a magyar tenger vízszintjét" - fogalmaztak.
Azt írták: a 80 kilométer hosszú, sekély tó medre ideális ahhoz, hogy a tó hosszanti keresztmetszetével párhuzamosan fújó délnyugati vagy északkeleti irányú szél "áttolja" a víztömeget a tó egyik végéből a másikba.
Az eset nem lenne egyedi, az előre jelzett szélsebesség akár félméteres vízszintemelkedéssel is járhatna a tó északkeleti részén (és hasonló csökkenéssel a délnyugatin) - írták.
Az eddig megfigyelt legnagyobb ilyen mozgás 1962. május 14-én volt, akkor 9 óra alatt 45 centiméterrel csökkent Keszthelynél a vízszint, Alsóörsnél pedig 51 centimétert emelkedett.
Hatalmas károkat okozott a szél
A viharos széllökések miatt több mint ezer esethez riasztották a tűzoltókat szerdán. A legtöbb beavatkozásra Békés, Csongrád, Hajdú-Bihar, Somogy és Zala megyében volt szükség - közölte a katasztrófavédelem.
Főként kidőlt fák és leszakadt faágak eltávolítása, valamint megrongálódott tetőszerkezetek és leszakadt vezetékek helyreállítása adott munkát a tűzoltóegységeknek. Azonban
a Veszprém megyei Nemesvita határában meghalt egy ember, amikor egy fa rádőlt autójára,
a kora délutáni óráktól kezdve pedig öt megye nyolcvannégy településén, csaknem huszonnyolcezer fogyasztási helyen szünetelt az áramszolgáltatás oszloptörés és vezetékszakadás miatt.
Pest megyében húsz alkalommal kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak. A legtöbbször kidőlt fákat, leszakadt ágakat kellett eltávolítaniuk, megszüntetve ezzel a forgalmi akadályt, vagy más veszélyes helyzetet. A fővárosban huszonkétszer hívták a tűzoltókat, ott több épület tetőszerkezetét megtépte az erős szél, emiatt téglák hullottak a járdákra.
A Békés Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság műveletirányítási főügyeletére 217 segélyhívás érkezett. A tűzoltókat kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz riasztották, amelyek veszélyeztették a közúti és gyalogosforgalmat, valamint villanyvezetéket szakítottak el és gépjárműveket, lakóingatlanokat rongáltak meg.
Csongrád megyében 171 bejelentés érkezett. Az esetek többségében a tűzoltókat kidőlt fákhoz, leszakadt ágakhoz riasztották, amelyek veszélyeztették a közúti és gyalogosforgalmat, valamint villanyvezetéket szakítottak el és gépjárműveket, lakóingatlanokat rongáltak meg. 31 esetben épületkárokat jeleztek. A Hajdú-Bihar megyei tűzoltók 153 helyszínre vonultak ki lehasadt faágak, kidőlt fák és épületkárok miatt. Zala megyében eldőlt fák eltávolításához nyolcvanhárom alkalommal riasztották a tűzoltókat.
Somogy megyében nyolcvanegy esetben vonultak a viharos széllel kapcsolatos káresetekhez a tűzoltók, akiknek döntő többségben villanyvezetékre, utakra, kerítésre, járdára dőlt fák, ágak miatt kellett beavatkozniuk, tizenhárom esetben viszont a szél által megbontott tetőszerkezetek magasban lógó elemeit, bádogozást és tetőfedő anyagokat kellett eltávolítaniuk. A viharos szél személyi sérülést is okozott: Kaposváron, a Jutai úton egy leszakadt faág zuhant egy út mellett dolgozó munkásra.
Borsod-Abaúj-Zemplén megyében 73 helyszínen dolgoztak a hivatásos tűzoltók. Az egységeknek a legtöbb esetben kidőlt fákat kellett eltávolítaniuk, huszonhét helyszínen épületkár keletkezett. Jász-Nagykun-Szolnok megyében 49 viharral összefüggő esemény történt. A viharos erősségű szél délután leszakította egy középiskola tornacsarnokának tetejét Törökszentmiklóson. Az eset idején húsz gyermek és egy tanár volt az épületben, ők az előtérbe menekültek és nem esett bajuk. Emellett lámpaoszlopot, tűzfalat döntött ki, házakat rongált meg, és jelzőlámpát is leszakított a szél.
Győr-Moson-Sopron megye hivatásos tűzoltóit 42 esetben riasztották, főleg lehasadt faágakhoz, útra dőlt fákhoz, és épületkárokhoz. A Kassák Lajos utcai óvodában egy udvaron lehasadt faág miatt kértek tűzoltói segítséget, mert a növény veszélyeztette a gyerekeket. Vas megyében mintegy ötven alkalommal kellett beavatkozniuk a tűzoltóknak, akik többségében kidőlt fákhoz, leszakadt faágakhoz és meglazult tetőelemek eltávolításához vonultak ki, de a 84-es főúton egy teherautó pótkocsiját borította fel a szél, és kettéhasított egy villanyoszlopot is. Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében útra, sínekre, autókra, villanyvezetékre esett fa, faág, a szél pedig házakat rongált meg. Nyírteleken egy leszakadt villanyvezeték hétszáz méter hosszúságban meggyújtotta az aljnövényzetet.
Fejér megye tűzoltói tizennyolcszor kidőlt fákat, kétszer magasban logó tárgyakat távolítottak el, nyolc esetben pedig megrongálódott tető miatt riasztották őket. Fejér megyében mintegy harminc tűzoltói beavatkozás történt. Az esetek felében utakat elzáró fákat daraboltak fel, és veszélyesen megdőlt fákat vágtak ki a tűzoltók, de tíz épület lemezfedését is felszakította és egy tízemeletes társasház szellőző kéményét is letépte a szél.
Bács-Kiskun megyében összesen tizenhárom esetben kérték a tűzoltók segítségét, főleg kidőlt fák, lehasadt nagyméretű faágak eltávolításához, illetve megbontott tetők miatt. Egy esetben a szél Kiskőrösön, az Árpád utcában egy oktatási intézmény kéményének bádogborítását bontotta meg. Heves megye tűzoltóit tizenkétszer riasztották jellemzően kidőlt fák, és épületek megrongálódott tetőszerkezete miatt. Nógrád megyében többek között egy tanuszoda tetejét bontotta meg a viharos szél. Komárom-Esztergom megyében főleg úttestre, villany- és távközlési vezetékre, épületre dőlt fák, leszakadt faágak miatt kellett beavatkozni, de egy jelzőlámpát is leszakított a szél - áll az összefoglalóban.
