Nem újkeletűek a klímapolitikai tárgyalások, 1992-ig nyúlnak vissza, akkor hozták tető alá az Éghajlatváltozási Keretegyezményt. Ezt az ENSZ-tagállamok aláírták, vállalásokat tettek és deklarálták, hogy az ember hatással van az éghajlati rendszerre.

"Ahhoz, hogy a veszélyes mértéket ne érjük el, ahhoz a légkörben található, üvegház hatású gázok koncentrációját stabilizálni kell valahogy. De minden erőfeszítés ellenére a kibocsátások mértéke folyamatosan gyorsul, a Meteorológiai Világszervezet a részes felek konferenciájára rendszeresen ad ki értékelő jelentéseket, főleg azért, hogy a döntéshozókat képbe hozza és lépésekre sarkallja" - mondta el az InfoRádiónak Lakatos Mónika, az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője.

Az idei jelentés, mint rámutatott, éppen a változások gyorsulásáról szól.

"Nagy a probléma, mert

a szén-dioxid a légkörben évszázadokon át megmarad, így fenntartja, illetve fokozza az éghajlatváltozás folyamatát."

Ha Európa felől közelítjük, a 2019-es év két nagy hőhullámmal járt június végén, illetve július végén. Ezek a hőhullámok annyira extrémek voltak Nyugat-Európában, hogy bekövetkezésük "rendkívül valószínűtlen lett volna a klímaváltozás hatásai nélkül".

Az idei június a szisztematikus mérések kezdete óta a legmelegebb volt, a nyár pedig a második legmelegebb, az ősz pedig rekordmeleg.

Hozzátette még, a Kárpát-medence jelentősen kitett a folyamatoknak, ez az elhelyezkedésének és a "medencejellegnek" is köszönhető, s bizonyos szélsőséges időjárási jelenségek hatása fokozódik.

"A hőmérséklet-emelkedés 1,23 Celsius-fok 1901 óta, de nem csak az átlaghőmérséklet emelkedésében tapasztalunk változást,

a bőrünkön inkább a szélsőséges jelenségekben tapasztaljuk a változást, intenzívebbé vált a nyári csapadékhullás, komolyabb, nagyobb aszályok lépnek fel,

terméskiesést okozva a mezőgazdaságban" - mutatott rá.

Arra a kérdésre, hogy mennyi ideje van az emberiségnek, hogy a rossz folyamatokat megfordítsa, azt felelte, hiába tesz vállalásokat az ember, nem jár sikerrel. "Amennyiben a 3 fokot eléri a melegedés, fokozottan veszélyeztetetté válik az emberi jólét."

Vannak olyan modellbecslések, amelyek szerint számos kontinensen - Nyugat-Afrikában, Dél-Amerikában, a Közel-Keleten és Dél-kelet-Ázsiában is - 100 elviselhetetlen nap lesz egy évben hamarosan.