A csillagászati tavasz a tavaszi napéjegyenlőségtől a nyári napfordulóig tart, tehát az északi féltekén közelítőleg március 21. és június 21., a déli féltekén szeptember 23. és december 21. közé esik. Az "igazi" tavasz előtti utolsó nap tehát szerda lesz, vajon mit kapunk tőle? És mit várunk?

Bár jól tudjuk, hogy a tavasz lényege tömören ez: emelkedik az átlaghőmérséklet és szeszélyessé válik az időjárás. Vagyis egy ideje "előírásos" tavaszban tocsogunk, mégis panaszkodunk, mert a szeszélyesség helyett "jó időt" szeretnénk.

Idén szerdán késő estig tart a tél, egészen pontosan 22 óra 58 percig, ekkor lesz ugyanis a tavaszi napéjegyenlőség.

Megkapjuk a magunkét!

És tessék: szerdára, a csillagászati tél utolsó napjára olyan tavaszt kapunk, hogy csak győzzük nézni!

Kedd estétől ugyanis északnyugat felől már egyre nagyobb területen csökken a felhőzet, illetve kiderül az ég, reggelre csak délen maradhatnak felhős körzetek.

Szerdán napos időre számíthatunk, a Dunántúlon helyenként több, másutt kevés gomolyfelhővel.

Csapadék nem várható. Az északi, északkeleti szelet többfelé élénk, elsősorban az Alföld északi felén napközben helyenként erős lökések kísérik.

A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet általában -3 és +4 fok között alakul, délkeleten valószínű az enyhébb idő. A legmagasabb nappali hőmérséklet szerdán 9 és 14 fok között várható, északnyugaton lesz a hűvösebb.

Ezt közölte az Országos Meteorológiai Szolgálat, és aki ennél is több tavaszt szeretne, az várjon egy kicsit...

Bezzeg Európa!

Európában olyan a tavasz, amilyen szokott lenni. Északon hűvös van még, a mediterrán térségben kora nyár kering, a Balkán-félszigeten meg már majdnem strandidő. Ez sem lephet meg nagyon senkit.

A hivatalos megfogalmazásban mindez így hangzik: Lappföldtől a Kelet-európai-síkságon át a Balkánig hidegfront húzódik, amely mögött Közép-Európa fölé is hidegebb levegő érkezett.

A front mentén több helyen esik az eső, északon, illetve a hegyekben havazik.

Ciklontevékenység miatt változékony az idő az Atlanti-óceán legészakibb részén, frontjai egyelőre csak Izland és a Brit-szigetek időjárására vannak hatással. Kontinensünk keleti, délkeleti, illetve délnyugati részén anticiklon található, arrafelé nagy területen tartósan napos az idő.

A hőmérséklet csúcsértéke Oroszországban és a Skandináv-félszigeten többnyire 0 és +6 fok között alakul.

Közép- és Nyugat-Európában 8, 14, a mediterrán térségben 13, 20 fok a jellemző maximum, de a Balkán-félszigeten 25 fok körüli értéket is mérnek.

A Kárpát-medence fölé éjszaka száraz levegő érkezik, a derült, kevésbé szeles tájakon nagy területen fagyra kell számítani, majd szerdán napos idő várható gomolyfelhőkkel.

Jönnek a zsákos emberek!

"Sándor, József, Benedek - zsákban hozzák a meleget" és "Sándor napján megszakad a tél" - áll a népi mondókákban. Mivel az idén eléggé változatos volt a tél, komoly hótakaró nem is alakult ki, így a tavasz pontos beköszöntét nem könnyű megállapítani.

A tavaszi felmelegedés már jó ideje beindult, a természet és a növények is elkezdtek fejlődni. A tavaszi pollenszezon is javában tart. Az Időkép pollentérképe szerint Budapest környékén jelenleg már a "magasban" jár a tiszafa, a nyár és a juhar!

Benedek napján, azaz csütörtökön a szerdaihoz hasonló, majdnem kellemes tavaszi napunk lehet.

Emőkére várva

Benedekkel ellentétben viszont Emőke lesz idén a tavaszvárók embere. Emőke napján, vagyis szombaton ugyanis újra 19-20 fokos maximális hőmérséklet várható, és természetesen zavartalan napsütés - az Időkép szerint. Talán nem lesz panasz a vasárnapra sem, bár akkor érkeznek felhők is, de a hőmérséklet újra 18 fok körül lesz.