Infostart.hu
eur:
361.03
usd:
310.43
bux:
132046.37
2026. május 18. hétfő Alexandra, Erik

Nem akar rosszat álmodni? Tegyen virágot a hálószobába!

Azok, akik alvás közben záptojást szagoltak, negatívabb tartalmú álmokról számoltak be, míg azok a kísérleti alanyok, akiknek a szobájába rózsát tettek be, több pozitív álmot láttak - állapították meg német kutatók.

A Heidelbergi Egyetem kutatói Boris Stuck vezetésével végezték kísérleteiket, amelyekről az egyesült államokbeli Fej- és Nyaksebészeti Alapítvány chicagói éves találkozóján számoltak be.

"Az alvók szinte soha nem arról álmodtak, hogy szagolnak valamit. Álmuk érzelmi töltete mégis megváltozott a stimulációtól függően" - idézte fel Stuck a Healthday News című egészségügyi online portálnak.

Korábbi kutatások már igazolták, hogy másfajta serkentő hatások - így a hangok, nyomás, rezgés - befolyásolják az álmok tartalmát és érzelmi töltetét.

Stuck szerint a kísérlet nehézsége abban áll, hogy a beavatkozásnak elég erősnek kell lennie az érzékelhetőséghez, de nem lehet túl erős ahhoz, hogy a vizsgált egyén felébredjen tőle. Egyes szagok, például a borsé, nemcsak serkentik a szagérzékelést, hanem irritálhatják az orrjáratokat is.

A vizsgálatban tizenöt egészséges fiatal nő vett részt. Amikor a nők a gyors szemmozgás, vagyis a REM alvási fázisába jutottak - amelyben az álmokat is látjuk -, akkor alkalmazták a szagokat. Minden kísérleti alany háromszor ébredt fel, tehát 45 alkalommal kérdezték meg őket álmukról. Összesen negyven álomról számoltak be.

A kutatók megkérték a kísérletben résztvevőket, hogy 0 és 3 között értékeljék a látott álom érzelmi töltetének erősségét. A záptojás esetében az átlagos érték mínusz 0,4 volt, míg a rózsánál 1,2 a pozitív tartományban.

A vizsgálat eredménye azt jelzi, hogy akár öntudatlanul is befolyásolható hangulatunk olyan egyszerű környezeti hatással, mint az illat.

Címlapról ajánljuk
Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Euró klubtagság nélkül: Andorra, Monaco, San Marino, Vatikán, Koszovó és Montenegró eurótörténete

Az euróövezetbe elvileg szigorú felvételi vizsgán át vezet az út. Az infláció, a hiány, az államadósság, az árfolyam-stabilitás mind rendben kell, hogy legyen. Mégis vannak olyan államok, amelyek eurót használnak anélkül, hogy ezeket az elvárásokat kipipálták volna. Andorra, Monaco, San Marino és Vatikán szerződéssel kapott különleges státuszt, Koszovó és Montenegró viszont válsághelyzetben, egyoldalúan vezette be az eurót. Ugyanaz a pénz forog náluk, mint mondjuk Németországban, de egészen más történet áll a pénzük mögött.

Új végrehajtói, felszámolói és közjegyzői rendszer jön – itt vannak a friss kormánydöntések

Államilag ellenőrzött végrehajtói rendszer, bírósági kontroll alá kerülő felszámolási eljárások, egyszerűbb és olcsóbb közjegyzői eljárások jöhetnek. Döntött a kormány azbeszt-ügyben, az atomerőmű ügyében, a kormányzati gépkocsikkal és az állami célokra használt honvédségi repülők használatával kapcsolatban is. Elhangzott: az előző kormány meghamisította az idei költségvetést, mert 286 milliárd forint maradt ki az NGM-nél a betervezett fizetendő tételek közül.
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×