Címke: éghajlatváltozás (105 cikk)

Augusztusban a megszokotthoz képest feltűnően kevés madarat lehet látni.

Bár panaszkodunk, itt Kelet-Európában idén még szerencsénk volt, a világban a július volt a valaha mért legmelegebb hónap - mutatott rá az InfoRádió Aréna című műsorában Ürge-Vorsatz Diana fizikus, a CEU professzora, az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének alelnöke. Beszélt arról, hogy Magyarország a jövőt tekintve két időjárás-változási zóna határán van, hogy az emberek a gerincesek korábbi 1-a helyett 99 százalékát teszik ki, illetve arról is, hogy a vágyainkat a kereskedelmi érdekek manipulálják.

A klímakutató az ENSZ testülete nemrégiben választotta meg az Éghajlatváltozási Kormányközi Testület új alelnökévé.

Egy tanulmány szerint a Golf-áramlat meleg vízű, északkeleti irányú folytatása 2025 és 2095 között leállhat. Az Országos Meteorológiai Szolgálat éghajlati szakértője ismertette, mely tényezők vezetnek a változáshoz.

Hőség, szárazság, heves esőzések, a globális átlaghőmérséklet kiszámíthatatlan emelkedése. Egytől egyig olyan időjárási tényezők, melyek feltartóztathatatlanok. A következmények már most érezhetők Németországban is, ez indokolja, hogy a szövetségi kormány törvénytervezetet kíván kidolgozni az éghajlatváltozás szélsőséges hatásainak enyhítésére.

Akár egy évtizeddel kitolódhat az első jégmentes északi-sarki nyár előfordulása: az éghajlati modellek túlbecsülik az emberi tevékenységből származó üvegházgázok okozta északi-sarki jégolvadást az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat (ELKH) Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont Földtani és Geokémiai Intézetének (CSFK FGI) új kutatásának eredményei szerint.

Eszerint a világ nagy tavainak és víztározóinak több mint fele zsugorodott az 1990-es évek eleje óta, elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt – írja a The Guardian című brit napilap online kiadása.

Bedühödtek a berliniek, miután klímaaktivisták csoportja a város több pontján az aszfalthoz ragasztózta magát és megbénította a német főváros forgalmát.

Az erdők, óceánok és nedves élőhelyek mind kiváló "karbonkutak", amelyek segítenek korlátozni az éghajlatváltozást. Egy tanulmány szerint kilenc állatfaj szintén kulcsfontosságú szerepet játszhat abban, hogy betartható legyen a célul kitűzött legfeljebb 1,5 Celsius-fokos hőmérséklet-emelkedés.

Március 21., az erdők nemzetközi napja az erdők egyre növekvő jelentőségére hívja fel a figyelmet. A főváros erdeinek kétharmadát, Budapest zöld infrastruktúrájának legfontosabb, 3600 hektárnyi elemét kezelő Pilisi Parkerdő Zrt. hosszú távú tervet készít a városi erdők átfogó, szisztematikus kezelésére.

A krőzus szerint ha egyszer vége lesz a harcoknak, végre lehet a klímaváltozásra koncentrálni. Soros György Ukrajna győzelmét várja, "közeleg a harctéri fordulat".

Az elmúlt 60 év alatt harmadára csökkent Magyarország magasabban fekvő területein az átlagos hóvastagság - írta pénteki cikkében a Másfélfok - Éghajlatváltozás közérthetően című szakportál.

Az ember okozta éghajlatváltozás a szélsőséges időjárási jelenségeket gyakoribbá, intenzívebbé és hosszabbá teszi.

Az Európai Bizottság elnöke a német, ellenzéki, jobbközép Kereszténydemokrata Unió újévi fogadásán beszélt.

A Szegedi Tudomány Egyetem kutatói szerint több lesz az extrém időjárási esemény az évszázad végére.

Egy tanulmány szerint a vad kávéfajok hatvan százalékát fenyegeti kihalás a természetes élőhelyén az erdőket sújtó globális veszélyek miatt.

Előbb-utóbb le kell mondanunk a téli olimpiákról, mert már nagyon kevés helyen lesz hó – jövendölte Ürge-Vorsatz Diána fizikus az InfoRádió Aréna című műsorában. Az ENSZ Kormányközi Éghajlatváltozási Testületének alelnöke beszélt a Sarm-es-Sejkben rendezett klímakonferencia nagy eredményéről, a klímaváltozás újabb veszélyeiről, a legnagyobb kibocsátók rangsoráról és arról is, mi a véleménye a klímarealistákól.

A világ népessége kedden átlépte a 8 milliárdot - közölte az ENSZ a honlapján. A nemzetközi szervezet szerint ez "fontos mérföldkő az emberi fejlődésben", és az éppen most zajló COP27 konferencia idején emlékeztet "a bolygónkról való gondoskodás iránti közös felelősségünkre".

A kutatók szerint jelentősen nő az őszi meleg periódusok száma Magyarországon, ami kedvező az őszi belföldi turizmus számára és kitolja a fűtési időszak kezdetét.

Az éghajlatváltozás hatására új, a szervezet számára eddig ismeretlen allergének és kórokozók jelennek meg, amelyek az egészséges légző- és keringési rendszert is károsíthatják – hívja fel a figyelmet a Semmelweis Egyetem Pulmonológiai Klinikájának igazgatója.