Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
Nyitókép: Pixabay.com

Nem hallgattak a madarakra, most aztán nézhetünk

Extrém hőmérséklet-ingadozások, elmosódott évszakhatárok, súlyos aszályt váltó villámárvizek – az éghajlatváltozás globális következményei felett ma már nem lehet szemet hunyni. Míg az emberiség a struccpolitikát választotta, addig a madarak már évtizedek óta pontosan jelzik a visszafordíthatatlan folyamatokat.

A természet első válaszadói gyakran a madarak – állítja prof. dr. Szép Tibor, a Nyíregyházi Egyetem Környezet-és Természettudományi Intézetének egyetemi tanára.

"A magyarországi madárfigyelő hálózat által gyűjtött adatok révén részletes képet kaptunk arról, hogyan változtak meg a madárfajok előfordulási mintázatai és hogyan alakultak az egyedszámok az elmúlt 30–40 évben, az éghajlati hatások következtében. A tavasz korábban kezdődik, egyre nagyobb a szárazság a nyári hónapokban, a telek enyhébbek, az extrém időjárási események egyre gyakoribbak – ezek pedig közvetlenül befolyásolják a madarak viselkedését és túlélési esélyeit" – mondta a kutató a szon.hu-nak.

A legnagyobb vesztesek közé a hosszútávon vonuló fajok – például a füsti fecskék, a partifecskék vagy a különböző poszáta fajok – tartoznak, amelyek a Szaharától délre lévő területeken telelnek Afrikában.

"Több évtizedes kutatásaink során a Tisza magyarországi szakaszának partifecske állományát vizsgáljuk. Megdöbbentő adat, hogy míg az 1990-es évek végén 30-40 ezer pár fészkelt ezeken a területeken, számuk ma már csupán 3-4 ezerre csökkent" – hangsúlyozza a professzor.

Érdekes módon az állandó, illetve a Földközi-tenger térségébe vonuló madarak – mint a széncinege, kék cinege vagy az örvös galamb – eleinte jól alkalmazkodtak a változásokhoz, az enyhébb telek révén. "E fajok esetében a legnagyobb pusztulás döntően télen történik, főként táplálékhiány miatt. Az enyhébb telek pozitív hatással voltak ezekre a fajokra" – magyarázza Szép Tibor. Ám a tendencia megfordulni látszik. A rendkívül száraz nyarak, az aszályos időszakok és az egyre gyakoribb hőhullámok elsősorban a fiatal madarakat sújtják. Júliusban és augusztusban, amikor a fiókák kirepülnek, már nincs elég táplálék: kevés a rovar, kiszárad a növényzet. Ezért jó ötlet lehet egy kis tálkányi, minden nap cserélt tiszta víz kihelyezése a kertbe, erkélyre.

A változások üteme aggasztó. A Kárpát-medence Európa egyik leginkább kitett térsége. Hazánkban az Alföld déli és keleti részei a leggyorsabban melegedő régiók közé tartoznak. Itt a szárazság és az élőhelyek eltűnése különösen súlyos kihívást jelent. Szép Tibor szerint a legfontosabb teendő az élőhelyek megőrzése, a fészkelési, szaporodási lehetőségek biztosítása, és az, hogy „segítsük a madarakat abban, hogy kellő számban és sikeresen tudják utódaikat felnevelni, amelyek között lesznek majd azok az egyedek, melyek genetikai adottságaik révén képesek lehetnek alkalmazkodni a klímaváltozáshoz”.

Címlapról ajánljuk
Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

Európa megállíthatatlanul melegszik, az átlagnál is jobban – éghajlatkutatók az Arénában

A globális felmelegedés mellett Európa még az átlagosnál is jobban melegszik, méghozzá megállíthatatlanul, az 1980-as évek óta – derült ki az InfoRádió Aréna című műsorából, amelynek vendége volt Kis Anna éghajlatkutató, a földtudományok doktora, az ELTE Meteorológiai Tanszék tudományos munkatársa és Szabó Péter éghajlatkutató, az ELTE Meteorológiai Tanszék doktorandusza, akik a miértekről is részletesen szóltak.

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

Tisza-kormány: marad válsághelyzet, döntés született a Bayer Construct csődjéről is

A Tisza-kormány stratégiailag kiemelt jelentőségűvé minősítette a Bayer Construct és a ZVK Development csődeljárását, lehetővé téve állami vagyonfelügyelő kirendelését a vagyonkimentés megakadályozására. Az oktatásban is jelentős fordulat várható: 2026/2027-től újra elérhető lesz az Erasmus-program minden magyar egyetem számára, 2027-től pedig megszűnnek a közérdekű vagyonkezelő alapítványok. A kormány emellett több döntésről is beszámolt: 10 százalékkal emelkednek a megváltozott munkaképességűek ellátásai, tízmilliárd forintos kríziskezelő alap jön létre a gyermekvédelemben, illetve meghosszabbodik a tömeges bevándorlás miatti válsághelyzet.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×