Bár a kibocsátáscsökkentés jelentősnek mondható az elmúlt 20 évben, továbbra is Európa a leggyorsabban melegedő kontinens, és a hirtelen időjárási ingadozások miatt rengeteg mezőgazdasági kár keletkezik, amelyeknek fele még csak biztosítva sem volt - írja a Portfolio.

A mintegy 740 milliárd eurónyi kárt okoztak az időjárás okozta veszteségek 1980 és 2023 között az EU 27 tagállamában, derül ki az EEA tanulmányából, akiknek a becslései szerint ennek több mint egyötöde,

mintegy 162 milliárdnyi kár mindössze négy éven belül keletkezett.

Az egyre intenzívebb hőség, a nagymértékű áradások és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek okozta átlagos éves gazdasági veszteség 44,5 milliárd euróra nőtt 2020 és 2023 között, ami két és félszer magasabb, mint a 2010 és 2019 közötti időszakban.

A felmérés szerint az euróövezeti vállalatok közel háromnegyede „erősen függ” legalább egy természetes ökoszisztémától. Ezt arra alapozzák, hogy a banki hitelek 75 százalékát olyan vállalatok kapják, amelyek üzleti tevékenységükhöz természeti erőforrásokra támaszkodnak, és becsléseik szerint az ipari eszközök közel 15 százaléka is árterületeken található.

Európa a Föld leggyorsabban melegedő kontinense, ahol a magasabb hőmérséklet sokkal változékonyabb időjárási mintákhoz vezet, az így keletkező erdőtüzek és árvizek számának jelentős gyarapodását pedig nehéz nem észrevenni.

A jelentés szerint ezen felül a vízhiány is Európa lakosságának mintegy harmadát érinti.

Ezt a tanulmány szerint a mezőgazdasági munkákhoz szükséges intenzív locsolásnak tudható be, amely a felszíni és felszín alatti vizekre egyaránt jelentős nyomást helyez. Bár az unió közös költségvetésből is igyekszik enyhíteni az anyagi károkat, ahol tudja, és a következő többéves pénzügyi keretben (MFF) növelné is az ilyen krízisek kezelésére elkülönített összeget, a jelentés szerint az ilyen károk nagyjából fele nem volt bebiztosítva, így sokan a helyreállításhoz semmilyen biztos forrásra nem számíthatnak.

Az EEA-t vezető Leena Ylä-Mononen szerint kiemelelendő, hogy az EU természetes szénelnyelői – például az erdők és tőzeglápok – területei az elmúlt évtizedben körülbelül 30 százalékkal csökkentek, ami jelentősen rontotta a kontinens karbonhelyzetét, még akkor is, ha az uniós tagállamok sokat csökkentettek károsanyag-kibocsátásukon.

Ezen felül a politikai dimenziót is megemlíti, mint tényezőt, ami fenyegeti a klímacélok elérését.

A versenyképességi lemaradás miatt az Európai Bizottság több lazítást is tervez eszközölni, de ezek többsége egyelőre csak a jelentések részletességével és gyakoriságával függ össze, több rugalmasságot adva a vállalkozóknak.

A jelenlegi álláspont szerint a zöldenergia további fejlesztése jót tesz az innovációnak és az energiaáraknak is, de nem biztos, hogy olyan tempóban tudja szállítani a szükségleteket, amelyre az EU-nak szüksége lenne, így jó eséllyel valóban csillapítani kell majd a nagyszabású kibocsátás-csökkentési elvárásokat.