Infostart.hu
eur:
388.42
usd:
331.51
bux:
109466.82
2025. december 18. csütörtök Auguszta
Young beautiful blonde caucasian woman smiling happy outdoors on a sunny day using handfan for hot weather
Nyitókép: AaronAmat/Getty Images

Ijesztően emelkedett 1901 óta az elviselhetetlen napok száma

Az Alföldön és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15–17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet legalább 25 Celsius-fok volt – olvasható a HungaroMet elemzésben.

A HungaroMet közölte, a nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben. Hozzátették: ezekben a napokban is nagy területen tombol forróság Európában, és Magyarországon is hőségperiódus kezdődött.

Mint írták, 1901 óta több, mint 9 nappal növekedett a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet országos átlagban legalább 25 Celsius-fok volt. 2024-ben kiugróan sok, 36 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 Celsius-fokot országos átlagban.

A változás trendje országszerte pozitív: a legkisebb mértékű, 1-2 napos növekedés a középhegységek területén adódott, a Nyírségben és a délnyugati határ mentén – Belső-Somogyban és a Zala-dombságban – 3-6 nappal, míg az Alföld déli részén, valamint a Duna középső szakasza mentén 15-17-tel növekedett a hőhullámos napok száma 1901-től kezdődően.

Hozzátették: hőhullámnak tekintik, amikor több, egymást követő napon, tartósan teljesül a hőhullámos napra vonatkozó kritérium. Az elemzésben azt az időszakot tekintették hőhullámnak, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 25 fokot. Két hőségperiódust pedig akkor tekintettek összefüggőnek, ha közöttük nem történt számottevő lehűlés és abban az esetben számítottak különállónak, ha a kettő között a napi középhőmérséklet vagy visszaesett 21 Celsius-fok alá, vagy legalább három napig 25 Celsius-fok alatt marad.

Eszerint Budapest belterületén már az 1900-as évek első felében is előfordultak 10 napnál tovább tartó hőségperiódusok, de több olyan évet is volt, amikor nem alakult ki hőhullám a fővárosban. Míg 1961–1990 között csak két évben (az 1970-es évek elején) mértek 10 napnál hosszabb ideig tartó hőségperiódust, addig 1991–2020 között már az évek felében előfordult ilyen. 2024 nyarán a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott, amelyiknél csak a 2018-as volt hosszabb, az 30 napos volt.

Hozzátették: az idei nyár első hónapjában két hőhullám is sújtotta Nyugat-Európát, több régióban mértek rekordmagas júniusi hőmérsékleteket és a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2025 júniusa bekerülhet az öt legmelegebb közé Európában. Magyarországon is rendkívül forró volt a június, az előzetes adatok alapján az idei országosan a második legmelegebb volt 1901 óta.

Címlapról ajánljuk
Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Gazdatüntetés Brüsszelben: borult az eredeti akciózási terv, útlezárások jönnek az EU-csúcs helyszínén

Európai egység alakult ki a gazdatársadalomban a mostani brüsszeli tiltakozást illető két ügyben: senki nem szeretne nagy mennyiségű, ellenőrizetlen dél-amerikai élelmiszer ellen küzdeni a piacért, illetve a green dealből adódó átállás anyagi terheit sem vállalnák a jelenlegi formájában. A tüntetés eredeti programját borították az éjszakai akciózások, amelyek jelenleg ott zajlanak, ahol a zárolt orosz vagyont Brüsszelben őrzik. Helyszíni tudósítás.

Két új közvélemény-kutatás, homlokegyenest ellentétes eredménnyel

A Nézőpont Intézet friss felmérése szerint listán a Fidesz 46, míg a Tisza Párt 39 százalékos eredményt érne el, ha most lennének a parlamenti választások. A Medián viszont nemrég azt mérte, hogy a Tisza a teljes szavazókorú népességben 5, míg a választani tudó biztos szavazók körében 10 százalékkal előzi meg a Fideszt. A 40 évnél fiatalabbak között 57 százalékos a Tisza Párt támogatottsága.
VIDEÓ
inforadio
ARÉNA
2025.12.18. csütörtök, 18:00
Lehel László
a Magyar Ökumenikus Segélyszervezet elnök-igazgatója
8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

8 milliárd euró Brüsszelből: hol tudnak most pénzt nyerni a magyar techcégek?

A Digitális Európa Program (DEP) az uniós technológiai beruházások egyik kulcseleme, amely mára több mint 8 milliárd eurós kerettel támogatja a mesterséges intelligenciától a kiberbiztonságon át a szuperszámítógépek hálózatának építéséig számos stratégiai terület fejlesztését. A magyar részvétel ugyan még 1 százalék alatt van, de a lehetőségek köre folyamatosan bővül, és az Magyar Fejlesztésösztönző Iroda (MFOI) – a program hazai nemzeti kapcsolattartója (NCP-National Contact Point) – egyre több vállalkozást és intézményt segít az európai konzorciumokhoz való csatlakozásban. Dászkál Jánost, az MFOI szakértőjét arról kérdeztük, hol vannak ma a magyar szereplők reális esélyei, milyen akadályokba ütköznek leggyakrabban, és milyen új fókuszokkal érkeznek a hamarosan nyíló uniós pályázati csomagok.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×