Infostart.hu
eur:
356.48
usd:
311.88
bux:
142690.59
2026. július 13. hétfő Jenő
Young beautiful blonde caucasian woman smiling happy outdoors on a sunny day using handfan for hot weather
Nyitókép: AaronAmat/Getty Images

Ijesztően emelkedett 1901 óta az elviselhetetlen napok száma

Az Alföldön és a Duna középső szakasza mentén 1901 óta 15–17 nappal nőtt a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet legalább 25 Celsius-fok volt – olvasható a HungaroMet elemzésben.

A HungaroMet közölte, a nyári hőhullámok gyakoriságának és intenzitásának növekedése az éghajlatváltozás egyik leginkább érzékelhető következménye térségünkben. Hozzátették: ezekben a napokban is nagy területen tombol forróság Európában, és Magyarországon is hőségperiódus kezdődött.

Mint írták, 1901 óta több, mint 9 nappal növekedett a hőhullámos napok száma, amikor a középhőmérséklet országos átlagban legalább 25 Celsius-fok volt. 2024-ben kiugróan sok, 36 napon érte el a napi középhőmérséklet a 25 Celsius-fokot országos átlagban.

A változás trendje országszerte pozitív: a legkisebb mértékű, 1-2 napos növekedés a középhegységek területén adódott, a Nyírségben és a délnyugati határ mentén – Belső-Somogyban és a Zala-dombságban – 3-6 nappal, míg az Alföld déli részén, valamint a Duna középső szakasza mentén 15-17-tel növekedett a hőhullámos napok száma 1901-től kezdődően.

Hozzátették: hőhullámnak tekintik, amikor több, egymást követő napon, tartósan teljesül a hőhullámos napra vonatkozó kritérium. Az elemzésben azt az időszakot tekintették hőhullámnak, amikor a napi középhőmérséklet legalább három egymást követő napon elérte a 25 fokot. Két hőségperiódust pedig akkor tekintettek összefüggőnek, ha közöttük nem történt számottevő lehűlés és abban az esetben számítottak különállónak, ha a kettő között a napi középhőmérséklet vagy visszaesett 21 Celsius-fok alá, vagy legalább három napig 25 Celsius-fok alatt marad.

Eszerint Budapest belterületén már az 1900-as évek első felében is előfordultak 10 napnál tovább tartó hőségperiódusok, de több olyan évet is volt, amikor nem alakult ki hőhullám a fővárosban. Míg 1961–1990 között csak két évben (az 1970-es évek elején) mértek 10 napnál hosszabb ideig tartó hőségperiódust, addig 1991–2020 között már az évek felében előfordult ilyen. 2024 nyarán a leghosszabb hőhullám 27 napig tartott, amelyiknél csak a 2018-as volt hosszabb, az 30 napos volt.

Hozzátették: az idei nyár első hónapjában két hőhullám is sújtotta Nyugat-Európát, több régióban mértek rekordmagas júniusi hőmérsékleteket és a Copernicus Éghajlatváltozási Szolgálat (C3S) adatai alapján 2025 júniusa bekerülhet az öt legmelegebb közé Európában. Magyarországon is rendkívül forró volt a június, az előzetes adatok alapján az idei országosan a második legmelegebb volt 1901 óta.

Címlapról ajánljuk
Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Itt az orosz ellenséglista, pontszámot kaptak az országok, „előkelőbb” helyen a prágai kormány

Csehország ismét előrébb lépett az „Oroszországgal szemben leginkább ellenséges országok” Moszkva által vezetett listáján, miközben Prágában komoly belpolitikai vitát váltott ki egy Ukrajnának szánt, de már visszafordíthatatlan pénzügyi hozzájárulás.

Magyar Péter részletes Fidesz-forgatókönyvről írt Sulyok Tamás államfő leváltása ügyében

„Tudjuk, hogy a Fidesz kézi irányításra tért át a Sándor-palotában” – írta Magyar Péter miniszterelnök Facebook-oldalán. Az Országgyűlés hétfőn szavaz az Alaptörvény módosításáról, amely többek között kimondja a jelenlegi köztársasági elnök mandátumának megszűnését is. A kormányfő szerint Sulyok Tamásnak a Fidesz „megtiltotta az aláírást”.
Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Méregdrága lett a magyar egyetemi városban lakni, és nem is csak a BYD miatt

Az utóbbi években Szeged lakóingatlan-piaca – Debrecen és Győr mellett – elsősorban az ide települő nagyobb gyárak, mint például a kínai BYD miatt kapott kiemelt figyelmet. A lakásárak azonban nemcsak az ipari központok megjelenése okán nőttek nagyot: az országosan jellemző hatások itt is érvényesültek, az Otthon Start Program és a különböző állami támogatások hajtották a keresletet, miközben az új kínálat itt is relatíve alacsony maradt. Az új építésű ingatlanok fejlesztése a bizonytalanságok közepette, és részben a szigorú helyi szabályozás miatt akadozik, de a városvezetésnek sem érdeke a helyenként hiányos infrastruktúrát gigalakóparkokkal terhelni.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×