Címke: orosz-ukrán háború (22 cikk)

Az ukrán légvédelem szerint az oroszok 110 drónt vetettek be az éjszakai támadás során. Összesen öt megyében okoztak kárt a harci gépek.

Az ukrán elnök első körben tűzszünetről és fogolycseréről tárgyalna egy személyes találkozó esetén, de ennek lennének további feltételei.

A Vörös téren tartott katonai parádén az orosz elnök hangsúlyozta: május 9-e Oroszország legfontosabb ünnepe, és emlékeztetett arra, hogy az ország kötelessége megvédeni a hazáját és kultúráját a nácizmustól és annak örököseitől.

A nemzetgazdasági miniszter a KSH friss negyedéves adataira reagálva elmondta, hogy az Ukrajnában zajló háború és az ország lehetséges EU-s csatlakozása egyaránt rontják hazánk gazdasági kilátásait.

Kétségét fejezte ki Donald Trump amerikai elnök szombaton afelől, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő valóban szeretné-e befejezni a háborút Ukrajnában, és Oroszország elleni újabb szankciókat helyezett kilátásba.

Az orosz elnök az amerikai elnök különmegbízottjának tudomására hozta, hogy Moszkva kész előfeltételek nélkül megkezdeni a tárgyalásokat Kijevvel az ukrajnai rendezésről - jelentette ki Dmitrij Peszkov, az orosz elnök sajtótitkára szombaton Moszkvában újságíróknak.

Az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) munkatársai őrizetbe vettek szombaton egy Ihnat Kuzin nevű férfit, akit azzal gyanúsítanak, hogy az ukrán titkosszolgálatok megbízásából végrehajtotta azt a pokolgépes merényletet, amelyben Jaroszlav Moszkalik altábornagy, az orosz fegyveres erők műveleti főcsoportfőnökségének helyettes vezetője életét vesztette.

Nem felel meg a valóságnak az orosz katonai vezetés közlése, miszerint befejeződtek volna a harci cselekmények az oroszországi kurszki régióban - közölte az ukrán vezérkar szombaton a Facebookon.

Felszabadította az orosz hadsereg a kurszki régiót - jelentette be szombaton Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője.

Egy ember meghalt, három megsérült, köztük gyerekek is, amikor egy kilencemeletes lakóházat ért orosz dróncsapás szombat hajnalban Dnyipropetrovszk megyében.

Az amerikai elnök megismételte, Ukrajnának le kell mondania a Krímről, és a volt moszkvai brit nagykövet is úgy fogalmazott, hogy ez a régió "annyira volt ukrán, amennyire Algéria francia". Közben Washington sürgeti Moszkvát: fogadja el, hogy Ukrajnának saját hadserege és hadiipara legyen a békekötés után.

Ukrajna ismét gázimportra szorul, miután az oroszok bombázásai miatt drasztikusan visszaesett a Harkiv megyei gázkitermelés. Viszont egyelőre nem tudni, Kijev miből fizetné ki a szükséges közel ötmilliárd köbméter gáz árának felét. Az előállt helyzetről tanulmányt publikált az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.

Az ukrán elnök arról adott hírt, hogy a harcok során használt fegyverek igen jelentős része már hazai gyártású.

Nem vet túl jó fényt az orosz hadseregre, amit a hadifogságba esett kínai zsoldos mondott az SzBU-nak.

Kihallgatta az Ukrán Belbiztonsági Szolgálat azt a két foglyul ejtett kínai állampolgárt, akik az oroszok oldalán harcoltak. Úgy vélik, élő bizonyítékai Oroszország nemzetközi toborzási gyakorlatának.

Ugyan az amerikai elnök szerint valamelyes közeledik a megállapodás, azonban aggasztja, amit az oroszok mostanában csinálnak.

Az Egyesült Államok és Oroszország jelenleg Ukrajna és Európa feje felett tárgyal a tűzszünetről, miközben az általuk megkötendő alkut a tervek szerint Európa fogja betartatni. Az NKE docense szerint ez naiv elképzelés.

A Trump–Putyin telefonbeszélgetés előtt Ukrajna elveszítette egyik aduját: a nyár óta megszállt kurszki régiót. Ukrán és orosz katonák szerint is drónrajok vadásszák le és tizedelik a visszavonuló ukrán erőket.

A francia elnök szerint főként kiképzőket delegálhatnának Ukrajna kulcsfontosságú pontjaira, így fejezve ki a támogatást és biztosítva a jövőbeli békemegállapodást.

Jelentősen átalakultak az elmúlt négy évben a nemzetközi fegyvervásárlások, és főleg az ukrajnai háború miatt Európában volt a legintenzívebb a kereslet.