Infostart.hu
eur:
388.69
usd:
336.9
bux:
122537.07
2026. március 17. kedd Gertrúd, Patrik
Orosz Oresnyik rakéta
Nyitókép: Russian MoD

Ismét bevetették az oroszok a brutális Oresnyik rakétát

Az orosz védelmi minisztérium közlése szerint ez egy válaszcsapás volt egy decemberi ukrán dróncsapásra. Ez a második ismert alkalom, hogy az oroszok bevetették hiperszonikus rakétájukat.

Oresnyik típusú hiperszonikus rakétát vetett be az orosz hadsereg az ukrajnai kritikus célpontokra mért tömeges csapás során – közölte pénteken a moszkvai védelmi minisztérium.

A tárca szerint az éjszakai csapás válasz volt az orosz elnöknek a Novgorod régióban található rezidenciája ellen december 29-én végrehajtott ukrán dróntámadásra. Ez volt az Oresnyik rakétarendszer második ismertté vált bevetése.

„Az orosz fegyveres erők nagy hatótávolságú, precíziós szárazföldi és tengeri indítású fegyverekkel, egyebek között az Oresnyik közepes hatótávolságú mobil földi rakétakomplexummal, valamint támadó pilóta nélküli repülőgépekkel tömeges csapást mértek Ukrajna területén található kritikus fontosságú célpontokra” – áll a közleményben.

A minisztérium tájékoztatója értelmében a támadás elérte céljait, megsemmisültek a rezidencia elleni „terrortámadás” során bevetett drónokat gyártó üzemek, valamint az ukrán hadiipar működését biztosító energetikai objektumok. A tárca kilátásba helyezte, hogy az ukrán „terrorcselekmények” továbbra sem maradnak válasz nélkül.

Vlagyimir Putyin orosz elnök első alkalommal 2024. november 21-én tett bejelentést az Oresnyik bevetéséről. A célpont akkor a kelet-ukrajnai Dnyipro Juzsmas rakétagyártó hadiipari üzeme volt.

Az elnök később azt hangoztatta, hogy a nyugati légvédelmi rendszereknek nincs esélyük rá, hogy lelőjék az orosz Oresnyiket, és egy „high-tech párbaj” lehetőségét is felvetette ezzel kapcsolatban. Mint fogalmazott, elegendő mennyiségű Oresnyik gyakorlatilag megszünteti a nukleáris fegyverek bevetésének szükségességét. Azt is állította, hogy a rakétarendszer robbanófejének hőmérséklete a Nap felszínének hőfokához fogható, ami az új anyagok kifejlesztésének eredménye.

A rakétarendszert december végi bejelentés szerint Oroszország után Fehéroroszországban is hadrendbe állították.

A belgorodi régió hat településén 556 ezer ember maradt áramellátás nélkül az éjszakai ukrán rakétatámadás nyomán – közölte Vjacseszlav Gladkov, a határmenti megye kormányzója pénteken a Telegram-csatornáján. Gladkov szerint az infrastruktúrát ért csapások nyomán ezzel együtt csaknem ugyanennyi lakosnál a fűtés is megszakadt, valamint közel 200 ezer ember víz és szennyvízelvezetés nélkül maradt. A tájékoztatás szerint a károk helyreállításán mentőcsapatok dolgoznak.

Péntekre virradóra a légvédelem a moszkvai katonai tárca szerint öt ukrán drónt lőtt le az orosz légtérben.

Címlapról ajánljuk

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×