Infostart.hu
eur:
362.52
usd:
312.15
bux:
147747.91
2026. szeptember 5. szombat Lőrinc, Viktor
A pusztítás nyomai Kijevben egy orosz légitámadást követően 2025. szeptember 28-án. Az ukrán hatóságok közlése szerint a fővárost ért támadásban legkevesebb négy ember életét vesztette.
Nyitókép: MTI/AP/Efrem Lukackij

A Kreml elismerte Trump kérését, és vitatja az ENSZ álláspontját

A Kreml pénteken megerősítette: Donald Trump amerikai elnök arra kérte orosz hivatali partnerét, Vlagyimir Putyint, hogy február 1-jéig szüntesse be a csapásokat az ukrán fővárosra, ahol az energiaellátó hálózat a korábbi bombázások következtében jelentősen megrongálódott.

Dmitrij Peszkov szóvivő újságíróknak úgy nyilatkozott: „Trump elnök személyesen kérte Putyin elnököt, hogy egy hétig, február 1-jéig tartózkodjon a Kijev elleni támadásoktól, hogy kedvező feltételeket teremtsen a tárgyalások lefolytatásához”. Előző nap maga Donald Trump is hasonló bejelentést tett.

Az orosz szóvivő nyilatkozatában kitért António Guterres ENSZ-főtitkár azon következtetésére, miszerint a kelet-ukrajnai Donbasz régió, ellentétben Grönlanddal, nem rendelkezik önrendelkezési joggal.

„Ezeket a következtetéseket a nemzetközi jog szempontjából mélyen tévesnek tartjuk”

– jelentette ki Peszkov. „Nem értünk egyet ezekkel a következtetésekkel, és megvan a saját, mindenki számára jól ismert, megalapozott álláspontunk” – hangsúlyozta.

Korábban Guterres a TASZSZ orosz hírügynökség kérdésére válaszolva kijelentette, az ENSZ főtitkársága arra a következtetésre jutott, hogy a népek önrendelkezési joga nem alkalmazható a Krím és a Donbasz esetében. Szerinte a világszervezet központjában az említett helyzeteket illetően úgy vélik, hogy „a területi integritás elve elsőbbséget élvez” a népek önrendelkezési jogával szemben.

A Kreml szóvivője sajtótájékoztatóján reagált Vlagyimir Putyin orosz és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök esetleges találkozásának hírére. Emlékeztetett: Zelenszkij ragaszkodott ahhoz, hogy személyesen találkozzon Putyinnal, és nem fordítva. Az orosz államfő sajtótitkára úgy kommentálta az ukrán vezetés válaszát,

miszerint Kijevben szeretnék megrendezni az orosz–ukrán csúcstalálkozót.

Utalva azokra a felvetésekre, hogy a megbeszélésekre Moszkvában kerülhetne sor, Peszkov hangsúlyozta: „Szeretnék emlékeztetni arra, hogy Putyin nem hívta meg Zelenszkijt sehova, és nem javasolt neki semmilyen találkozót. A találkozót Zelenszkij kérte.”

Címlapról ajánljuk

Hack Péter szerint így lehetne gyorsítani a magyar igazságszolgáltatáson

Felülvizsgálja a kormány a büntetőeljárások elhúzódásának okait. A miniszterelnök szerint a cél előkészíteni minden olyan jogszabályi, szervezeti és finanszírozási változtatást, ami rövidítheti a nyomozásokat, az ügyészségi eljárásokat és a bírósági szakaszt. Hack Péter jogász, az ELTE emeritus professzora az InfoRádióban azt mondta: nemzetközi összehasonlításban nem kiemelkedően hosszúak a magyar perek, de lehetne gyorsítani rajtuk.
inforadio
ARÉNA
2026.09.07. hétfő, 18:00
Prőhle Gergely
a Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukacs Intézetének programigazgatója
Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még fel sem állt az új közmédia, máris visszatért a csonka kuratóriumok problémája – És felvillant a rendszer többi hibája is

Még meg sem alakult a Független Közmédia Testület, máris előkerült az új közmédia-rendszer egyik legsúlyosabb kockázata, vagyis a csonka működés lehetősége. A Művelődési Bizottság leszavazta az ellenzéki pártok három jelöltjét, Radnai Márk, a bizottság tiszás alelnöke pedig jelezte, hogy ez nem akadályozza a folyamatot, mert a Testület hat taggal is megalakulhat. Szerinte, ha az ellenzéki pártok továbbra sem állítanak alkalmas jelölteket, a médiaszakma előtt nyílhat meg a jelölés lehetősége, ez azonban nem következik egyértelműen a törvény szövegéből. A történet így egyszerre idézi fel a csonka kuratóriumok problémáját, mutat rá a szabályozás hosszú távú kockázataira, és veti fel a kérdést: ha a cél valóban a pártpolitikai befolyástól mentes közmédia, miért van szükség egyáltalán pártpolitikai jelöltekre?

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×