Petr Pavel kiemelte, hogy Oroszország eddig nem mutatott jelentős hajlandóságot a tárgyalások előrehaladására, és továbbra is maximalista követeléseket támaszt, különösen a területek kérdésében. Szerinte, ha az oroszok elfoglalnák a Donbasz azon részeit, amelyeket Ukrajna még védelem alatt tart, az komoly biztonsági következményekkel járna, hiszen itt húzódik Ukrajna legerősebb védelmi vonala.
„Meggyőződésem, hogy nincs más út, mint kitartani Ukrajna katonai támogatása mellett, hogy az ország képes legyen megtartani területeit, ugyanakkor folytatni a gazdasági és politikai nyomást Oroszországra. Csak így érheti el Moszkva, hogy belássa: a békét tárgyalások útján lehet megszerezni” – hangsúlyozta Pavel.
A cseh elnök arról is beszélt, hogy a münchenihez hasonló konferenciák, ahol politikusok és államfők a világ különböző részeiről vitáznak egymással, gyakran előrelépést hoznak fontos kérdésekben. Petr Pavel kitért a transzatlanti kapcsolatokra is.
Bár látszólag feszültségek vannak Európa és az Egyesült Államok között, az államfő szerint valójában a hosszú ideje kiegyensúlyozatlan viszony rendezéséről van szó.
Hangsúlyozta: az USA eddig aránytalan terhet vállalt Európa biztonságáért, és most eljött az ideje, hogy az európai országok valódi partnerként vegyenek részt a közös védelemben, ne pedig teherként.
Petr Pavel szerint a stabil transzatlanti együttműködés és Ukrajna biztonsága szorosan összekapcsolódik. Az elnök úgy látja, hogy csak a katonai támogatás, a diplomáciai nyomás és a politikai együttműködés együttes alkalmazásával érhető el tartós béke a térségben.
A katonai támogatás egyik gyakorlati eszköze a cseh lőszerbeszerzési kezdeményezés, amely 2024-ben indult, hogy csökkentse Ukrajna tüzérségi lőszerekből fakadó hátrányát Oroszországgal szemben. A projekt tavaly sikeres volt, az idei évre pedig új, ambiciózus terveket tűztek ki. Jaromír Zůna cseh védelmi miniszter szerint a kezdeményezésnek köszönhetően az orosz előny a lőszerek mennyiségében tíz az egyhez arányról kettő az egyhez csökkent.
A cél idén mintegy ötmilliárd eurónyi lőszer biztosítása Ukrajna számára, bár eddig a NATO-tagállamok 1,4 milliárd eurót ígértek.
A lőszerkezdeményezés politikai háttere fordulatos. Jaromír Zůna korábban ellenzéki pozícióból kritizálta a programot, átláthatatlannak és túl drágának tartotta, de a hivatalba lépése után a cseh kormány úgy döntött, hogy a projektet megőrzi. Csehország a jövőben saját pénzből már nem vesz lőszert, de koordinálja a programot, miközben további NATO-támogatásra vár.






