Országjárása során Orbán Viktor miniszerelnök exkluzív interjút adott a szoljon.hu-nak, melyben szót ejtett a mezőgazdaságról, a fiatalokról, a bérnövekedésről és az orosz-ukrán háborúról.

A miniszterelnök szerint a magyar mezőgazdaság előtt komoly kihívások állnak a klímaváltozás miatt, de a kormány nem kívánja „feladni” az Alföldet. Mint mondta,

a Brüsszelből érkező területalapú agrártámogatások mellé a magyar költségvetés további 80 százaléknyi nemzeti forrást tesz majd hozzá, ami jelentősen növeli az agrárium és az élelmiszeripar támogatottságát.

A következő 4-7 évben ezek a területek a költségvetés legnagyobb kiadási tételei lesznek. Úgy véli, a gazdák akkor járnak jól, ha megtartják földjeiket és fejlesztésekben gondolkodnak. A hagyományos gabonatermesztésre épülő gazdálkodás szerinte egyre inkább nehézségekkel küzd majd, ezért szükség lesz az öntözés fejlesztésére és olyan új növénykultúrák bevezetésére, amelyek jobban alkalmazkodnak a változó éghajlathoz.

Éles bírálattal illette az EU-s agrárpolitikát. Orbán Viktor úgy látja, Brüsszel a mezőgazdaságot a múlt maradványaként kezeli, és forráskivonásra törekszik, miközben alternatív fehérjeforrásokról – például műhúsról vagy rovarokról – beszél. Emiatt szerinte erősödnek a gazdák tiltakozásai Európa-szerte.

Több ország – köztük Magyarország, Lengyelország és Franciaország – a gazdák érdekeit képviseli, és egy összeurópai szerveződés is kialakulóban van

– jelentette ki. A kormányfő beszélt az ország kelet-nyugati megosztottságának csökkentéséről is. Szerinte eddig a nyugati országrész volt fejlettebb, de az elmúlt évek nagy ipari beruházásai – Nyíregyházán, Debrecenben, Egerben – jelentős felzárkózást hoztak. Útszakaszok és határkapcsolatok épültek ki, és a következő időszak fő fejlesztési területe a dél-alföldi régió lesz, különösen Szolnok, Karcag, Mezőtúr és Túrkeve térsége. Szolnokról megjegyzi, hogy a jelenlegi városvezetéssel nehézkes az együttműködés, és ennek jövőjét a választási eredményektől teszi függővé.

A közelgő választás kapcsán a tétet úgy fogalmazta meg: „kormányt vagy helytartót” választ az ország. Azt állítja, Brüsszel több területen – háborús szerepvállalás, ukrajnai támogatások, migráció, gyermekvédelmi szabályozások, uniós befizetések – nyomást helyez Magyarországra. Úgy véli, hogy

egy „Brüsszel-párti” kormány a nagy tőke érdekeit képviselné, míg egy „nemzeti kormány” képes nemet mondani az uniós elvárásokra.

Orbán Viktor a gazdasági helyzetet stabilnak írta le, még a háborús környezet ellenére is. Példaként említi a magyar minimálbér-emelés mértékét, a rezsicsökkentést, a 14. havi nyugdíjat, valamint a fiatalokat célzó támogatásokat – köztük a kedvezményes lakásprogramot és az adókedvezményeket. Szerinte ezekhez csak akkor lehet hozzáférni, ha a kormány megőrzi a nemzeti politikai irányt.

A fiatalok megszólításáról azt mondja: nem ért egyet azzal az állítással, hogy a fiatalok inkább ellenzéki érzelműek. Úgy látja, sokan követik családjuk értékrendjét. Úgy fogalmazott,

egy „brüsszeli irányultságú” kormány esetén a fiatalok akár besorozás veszélyének is ki lennének téve a háború miatt, és elveszíthetnék azokat a támogatásokat, amelyeket a nemzeti kormány nyújt számukra.

Ukrajnával kapcsolatban a miniszterelnök úgy fogalmazott: az ország „beleprovokálta” Európa nagy részét a háborúba, és Brüsszel már háborús szereplővé vált. Magyarország – Csehországgal és Szlovákiával együtt – szerinte eddig ki tudott maradni, és a jövőben is csak akkor maradhat ki, ha továbbra is olyan kormány működik, amely kész nemet mondani az uniós irányvonalra.