Infostart.hu
eur:
388.78
usd:
336.89
bux:
122537.07
2026. március 18. szerda Ede, Sándor
Az Ukrajnát az Oroszország elleni háborújában támogató országokat tömörítõ úgynevezett hajlandók koalíciójának csúcstalálkozóját követõ sajtótájékoztatón a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában 2026. január 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A posztszovjet térség szakértője felhívta a figyelmet, hogy az ukrán-brit-francia vállalások addig nem mérvadóak, amíg Oroszország nem bólint rá a béketervre.

A több mint 27 vezető részvételével zajlott párizsi csúcstalálkozón az Egyesült Államokat Steve Witkoff különleges megbízott és Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner képviselte, de jelen volt Mark Rutte NATO-főtitkár is. A csúcs nyilatkozattervezetében hangsúlyozzák, hogy az Ukrajna támogatását célzó garanciák kötelező érvénnyel bírnak egy esetleges újabb orosz támadás esetén.

A tervezet kitér az Egyesült Államok vezette, a tűzszünet betartásáért felelős mechanizmusra is, ami az Ukrajnával szövetséges országok részvételét is meghatározza az ellenőrzésben, illetve rendelkezik az Ukrajnának nyújtandó folyamatos és hosszútávú katonai segítségről és nemzetközi egységekről.

„Összesen 35 ország vesz részt a tettre készek koalíciójában, de elsősorban a franciák és a britek dominálták az egyeztetéseket, ők vállalták azokat a garanciákat, amelyeket Ukrajna elméletileg a háború lezárása után kaphat” – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban. Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta, hogy

konkrét garanciákat a franciák és a britek vállaltak, de a tűzszünet ellenőrzését, illetve az ukrán fegyveres erőknek a felkészítését az Egyesült Államokkal közösen vállalnák.

„A jogi garancia arról szól, hogyha Ukrajnát támadás éri a háború lezárása után, akkor a koalíció tagjai vállalják, hogy Ukrajnát megsegítik, de az nem ismert, hogy katonai vagy pénzügyi támogatási formáról van-e szó” – emlékeztetett a poszt-szovjet térség szakértője.

30 ezer fős európai egység Nyugat-Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij közvetlenül az ünnepek előtt járt az Egyesült Államokban, akkor Donald Trumppal találkozott Floridában, ahol megállapodtak a biztonsági garanciákban, és ennek tárgyalásnak a további folytatása a párizsi egyeztetés lett.

„Az Egyesült Államok a biztonsági garanciák keretében hírszerzési támogatást, adatokat és fegyvereket adhat Ukrajnának, míg az európai partnerek pénzt és esetlegesen konkrét katonai erőket tudnak felsorakoztatni Ukrajnában”

– sorolta a szakértő. „A megállapodás szerint a békefenntartó kontingens keretében a franciák és a britek nagyjából 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában, így Oroszország azonnal hadviselő féllé válna Franciaországgal és Nagy-Britanniával, ha újra megtámadná Ukrajnát” – magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

Mi lesz a béketárgyalásokkal?

A szakértő szerint az oroszok belemennek a biztonsági garanciákba, hiszen a novemberben Steve Witkoff által tető alá hozott béketervben már szerepeltek Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák. Úgy látja, hogy az oroszok kompromisszumképesek a kérdésben, de Moszkva eddig kitért a béketerv konkrét értékelésétől.

Emlékeztetett, hogy a 20 pontra csökkentett béketerv az európai behatások után jelentősen megváltozott, ezt a változatot elutasította Vlagyimir Putyin. Volodimir Zelenszkij floridai látogatásakor pedig az orosz elnöki rezidencia megtámadásával vádolták meg az ukránokat. „Bármit írnak alá a franciák, a britek és az ukránok, a végleges béketervhez Oroszország jóváhagyása is kell” – hangsúlyozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Orbán Viktor Egerben: a következő ciklus végére 5 millió dolgozó ember teszi gazdagabbá és erősebbé Magyarországot

Szükségünk van azokra a választások megnyerésére, akikkel szövetséget kötöttünk, de azokra is, akikkel még nem, hogy kívül tartsuk az országot a háborúból. Senki sem akar háborút, de nem akarni kevés. Ha nyomás van, tudni kell nemet mondani. Azt tanácsolom, olyan kormányt válasszanak, amely nemet tud mondani, ha a háború kérdéséről van szó – fogalmazott kampánykörútjának egri állomásán a Fidesz elnöke.
inforadio
ARÉNA
2026.03.18. szerda, 18:00
Rónai Sándor
a Demokratikus Koalíció országgyűlési képviselője, a párt képviselőjelöltje
Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Izrael több iráni vezetőt lebombázott, kétségbeejtő a helyzet a Hormuzi-szorosnál – Percről percre tudósításunk az iráni háborúról kedden

Az izraeli hadsereg legfrissebb bejelentése szerint támadást indítottak a Baszidzs milicista alakulatok vezetője, Gholamreza Szolejmáni ellen Teheránban. Védelmi források szerint egy másik, szintén Iránban végrehajtott izraeli légicsapás az Iszlám Dzsihád vezetőjét, Akram al-Adzsúrit, valamint a szervezet más magas rangú tisztségviselőit vette célba. Németország külügyminisztere reagált Donald Trump elnök felvetésére, aki többször is beszélt arról a napokban, hogy szeretné, ha a NATO és távol-keleti országok biztosítanák a Hormuzi-szorost az iráni támadásokkal szemben. Az amerikai elnök hétfőn a Fehér Házban beszélt, többek között a közel-keleti háborúval kapcsolatban. Az elnök ismét felszólította a nemzetközi közösséget, hogy segítsen katonai erővel biztosítani a szabad hajózást a Hormuzi-szorosban, egyúttal pedig bírálta azokat az országokat, amelyek szerinte nem mutatnak kellő hajlandóságot a közreműködésre. Trump hétfőn bejelentette azt is, hogy az iráni háború miatt körülbelül egy hónappal el kívánja halasztani kínai látogatását. Az eredetileg március 31. és április 2. közé tervezett úton Hszi Csin-ping kínai elnökkel találkozott volna. Cikkünk folyamatosan frissül a közel-keleti háború hétfői fejleményeivel.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×