Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Az Ukrajnát az Oroszország elleni háborújában támogató országokat tömörítõ úgynevezett hajlandók koalíciójának csúcstalálkozóját követõ sajtótájékoztatón a párizsi államfõi rezidencián, az Elysée-palotában 2026. január 6-án.
Nyitókép: MTI/EPA/AFP/Ludovic Marin

Szakértő az ukrajnai békefenntartókról: Moszkva beleegyezése nélkül nem sokat érnek a biztonsági garanciák

A franciák és a britek 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában: közös nyilatkozatban összegezte az európai tettre készek koalíciója, milyen biztonsági garanciákkal támogatnák Ukrajna biztonságát a háború lezárása után. A párizsi találkozón megállapodás született egy tűzszünet-ellenőrzési mechanizmus létrehozásról és békefenntartók küldéséről Nyugat-Ukrajnába – mondta az InfoRádióban Bendarzsevszkij Anton, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója. A posztszovjet térség szakértője felhívta a figyelmet, hogy az ukrán-brit-francia vállalások addig nem mérvadóak, amíg Oroszország nem bólint rá a béketervre.

A több mint 27 vezető részvételével zajlott párizsi csúcstalálkozón az Egyesült Államokat Steve Witkoff különleges megbízott és Donald Trump amerikai elnök veje, Jared Kushner képviselte, de jelen volt Mark Rutte NATO-főtitkár is. A csúcs nyilatkozattervezetében hangsúlyozzák, hogy az Ukrajna támogatását célzó garanciák kötelező érvénnyel bírnak egy esetleges újabb orosz támadás esetén.

A tervezet kitér az Egyesült Államok vezette, a tűzszünet betartásáért felelős mechanizmusra is, ami az Ukrajnával szövetséges országok részvételét is meghatározza az ellenőrzésben, illetve rendelkezik az Ukrajnának nyújtandó folyamatos és hosszútávú katonai segítségről és nemzetközi egységekről.

„Összesen 35 ország vesz részt a tettre készek koalíciójában, de elsősorban a franciák és a britek dominálták az egyeztetéseket, ők vállalták azokat a garanciákat, amelyeket Ukrajna elméletileg a háború lezárása után kaphat” – mondta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója az InfoRádióban. Bendarzsevszkij Anton hangsúlyozta, hogy

konkrét garanciákat a franciák és a britek vállaltak, de a tűzszünet ellenőrzését, illetve az ukrán fegyveres erőknek a felkészítését az Egyesült Államokkal közösen vállalnák.

„A jogi garancia arról szól, hogyha Ukrajnát támadás éri a háború lezárása után, akkor a koalíció tagjai vállalják, hogy Ukrajnát megsegítik, de az nem ismert, hogy katonai vagy pénzügyi támogatási formáról van-e szó” – emlékeztetett a poszt-szovjet térség szakértője.

30 ezer fős európai egység Nyugat-Ukrajnában

Volodimir Zelenszkij közvetlenül az ünnepek előtt járt az Egyesült Államokban, akkor Donald Trumppal találkozott Floridában, ahol megállapodtak a biztonsági garanciákban, és ennek tárgyalásnak a további folytatása a párizsi egyeztetés lett.

„Az Egyesült Államok a biztonsági garanciák keretében hírszerzési támogatást, adatokat és fegyvereket adhat Ukrajnának, míg az európai partnerek pénzt és esetlegesen konkrét katonai erőket tudnak felsorakoztatni Ukrajnában”

– sorolta a szakértő. „A megállapodás szerint a békefenntartó kontingens keretében a franciák és a britek nagyjából 30 ezer katonát állomásoztatnának Nyugat-Ukrajnában, így Oroszország azonnal hadviselő féllé válna Franciaországgal és Nagy-Britanniával, ha újra megtámadná Ukrajnát” – magyarázta Bendarzsevszkij Anton.

Mi lesz a béketárgyalásokkal?

A szakértő szerint az oroszok belemennek a biztonsági garanciákba, hiszen a novemberben Steve Witkoff által tető alá hozott béketervben már szerepeltek Ukrajnának nyújtott biztonsági garanciák. Úgy látja, hogy az oroszok kompromisszumképesek a kérdésben, de Moszkva eddig kitért a béketerv konkrét értékelésétől.

Emlékeztetett, hogy a 20 pontra csökkentett béketerv az európai behatások után jelentősen megváltozott, ezt a változatot elutasította Vlagyimir Putyin. Volodimir Zelenszkij floridai látogatásakor pedig az orosz elnöki rezidencia megtámadásával vádolták meg az ukránokat. „Bármit írnak alá a franciák, a britek és az ukránok, a végleges béketervhez Oroszország jóváhagyása is kell” – hangsúlyozta az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány igazgatója.

KAPCSOLÓDÓ HANG
Címlapról ajánljuk
Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Éghajlatkutató: 2050-ig már nem tudunk változtatni, de hosszabb távon nagy a tét

Magyarország Európa leggyorsabban melegedő és száradó térségei közé tartozik. A nyarak egyre forróbbak és szárazabbak – hívja fel a figyelmet Szabó Péter, az ELTE éghajlatkutatója, a Másfélfok szerzője. Hangsúlyozta: a hőhullámokhoz nem mindig tud alkalmazkodni a szervezet, a 2024-es két hetes forróság idején például 34 százalékos volt a többlethalálozás Budapesten.

Elképesztő szenvedésről beszélt Messi, miután megdöntött minden rekordot

„Tudtuk, hogy szenvedni fogunk, és szenvedtünk is” – mondta Lionel Messi a drámai körülmények után megszerzett győzelemről a foci-vb egyenes kieséses szakaszában a meglepetéscsapat Zöld-foki Köztársaság ellen.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

Tájkép sokk után: így térhet magához a piac a benzin védett árának kivezetése után

A Portfolio Checklist pénteki adásában többek között azzal foglalkoztunk, hogy hogyan élték meg a kis benzinkutak az üzemanyagok védett árát, miért áll lassan helyre a piac és milyen tényezők határozzák meg, hogy mennyiért tankolhatunk a nyáron. Vendégünk Egri Gábor, a Független Benzinkutak Szövetségének elnökségi tagja volt. A műsor első részében arról volt szó, hogy mintha megrendülni látszana a piacok bizalma a memóriacsip-gyártókban, ami több kulcsrészvény árazásában is testet öltött. A több százmilliárd dolláros kérdés az, hogy immár az egész AI-infrastruktúra sztori áll ingatag lábakon, vagy csak egy apró korrekciónak vagyunk tanúi. A témát Kaszab Balázzsal, a Portfolio elemzőjével veséztük ki.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×