Infostart.hu
eur:
353.42
usd:
309.02
bux:
143072.29
2026. július 4. szombat Ulrik
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Mark Rutte NATO-fõtitkárral közösen tartott sajtóértekezleten Kijevben 2026. február 3-án.
Nyitókép: Szergej Gric, MTI/MTVA

Volodimir Zelenszkij: Ukrajna tárgyalni akar és nem megadni magát az oroszoknak

Folytatni kell a párbeszédet az orosz féllel a háború befejezésének lehetőségeiről az Egyesült Államok részvételével, ugyanakkor Ukrajna nem kész megadni magát - jelentette ki az ukrán elnök Kijevben, Mark Rutte NATO-főtitkárral közösen tartott sajtótájékoztatójukon.

Az államfő arra a kérdésre válaszolt, hogy hatással lesz-e az éjszakai orosz támadás, valamint az úgynevezett energetikai tűzszünet Oroszország általi megszegése az ukrán tárgyalóküldöttség álláspontjára a szerdán és csütörtökön esedékes újabb háromoldalú találkozón Abu-Dzabiban.

Emlékeztetett arra: az első, január 23-24-én tartott abu-dzabi tárgyalások végén az amerikai fél további feszültségcsökkentő lépéseket javasolt, mégpedig azt, hogy ne mérjenek csapásokat az energetikai infrastruktúrára. Szavai szerint az amerikai fél ezt úgy értelmezte, hogy egy teljes héten át nem indítanak támadásokat az energetikai létesítmények ellen. "Ezzel szemben viszont az orosz megszállók a mostani támadás során 71 rakétát és 450 csapásmérő drónt vetettek be Ukrajna ellen" - emelte ki. Rámutatott arra, hogy

valójában Moszkva csupán "elhalasztotta" a csapást, majd a rakéták és drónok számát növelve éppen a leghidegebb napok egyikén intézett masszív támadást.

Zelenszkij szerint Donald Trump amerikai elnöknek az energetikai tűzszünetre tett javaslata ennek ellenére fontos volt, különösen abból a szempontból, hogy megmutassa: történnek feszültségcsökkentő lépések és ezek szolgálhatnak alapul a következő tárgyalási fordulóhoz. "Természetesen támogatni fogjuk a feszültségcsökkentő lépéseket, ha az amerikaiak részéről hasonló javaslatok érkeznek" - tette hozzá.

Emlékeztetett arra, hogy az orosz küldöttség az első abu-dzabi találkozón megismerte az ukrán és az amerikai álláspontot, erről tájékoztatta Vlagyimir Putyin orosz elnököt, most pedig valamilyen visszajelzéssel kell érkezniük az újabb tárgyalásokra.

Rutte a sajtótájékoztatón kijelentette: biztos abban, hogy a NATO-tagállamok 15 milliárd dollárt elő fognak teremteni az ukrán fegyverigényeket kielégíteni hivatott NATO-kezdeményezés,

a PURL fegyverbeszerzési program finanszírozására 2026-ban.

A NATO főtitkára az ukrajnai civil infrastruktúra elleni éjszakai orosz támadást "rendkívül rossz jelzésnek" nevezte az Egyesült Államok és Ukrajna béketörekvései szempontjából.

Címlapról ajánljuk
Szakértő: 77 év után most békét köthet Izrael és Libanon – de ez nem rajtuk fog múlni

Szakértő: 77 év után most békét köthet Izrael és Libanon – de ez nem rajtuk fog múlni

Az Egyesült Államok közvetítésével Izrael és Libanon egy trilaterális keretmegállapodást írt alá Washingtonban június 26-án. Bár egyezmény még nem békeszerződés, de komoly lehetőség nyílhat az 1948-49 óta tartó háborús állapot lezárására. Mindez azonban azon áll vagy bukik, hogy sikerül-e kikerülnie Libanonnak a Hezbollah szorításából – erről beszélt az InfoRádióban Nagy Dávid, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője, biztonság- és védelempolitikai szakértő.

Megint Messi: az argentinok csak hosszabbítás után tudták kiejteni a kétszer is egyenlítő csodacsapatot a foci-vb-n

Lionel Messi rekorddöntő újabb gólja után is csak 1-1-re végzett a rendes játékidőben a címvédő Argentína és a vb-újonc Zöld-foki Köztársaság a foci-vb-n. Az afrikaiak még a hosszabbításban is tudtak egyenlíteni, de a vége 3-2 lett az argentinok javára, így Messiék nézhetnek szembe a Mo Szalah vezette Egyiptommal a nyolcaddöntőben.
inforadio
ARÉNA
2026.07.06. hétfő, 18:00
Kovács Erik
a Mathias Corvinus Collegium Klímapolitikai Intézet vezető kutatója
EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×