Címke: nemzeti emlékezet bizottsága (176 cikk)

A magyar forradalmi emigráció lejáratása a kádári megtorlás egyik fontos célja volt. Ennek olyanok is áldozatául estek, akikhez a bírósági eljárás során szinte semmilyen forradalmi tevékenységet nem tudtak kapcsolni. Czermann Lajost korábban röplapozásért ítélték 15 év börtönre, a forradalom alatt szabadult, s a hatalom attól tartott, hogy esetleges újbóli szabadulása után ‎folytatná a szervezkedést. Czermann Lajos portréja.

A győri események egyik kulcsfigurája volt, a halálos ítélet indoklása szerint : "A népköztársaság legádázabb ellenségét lehet vele jelképezni." Az Egyesült Államokból jött haza 1957 októberében, de hiába bízott Kádár amnesztia-ígéretében. Török István portréja.

Bagoly volt a beceneve, s a II. sz. Női Klinikán működő ellenálló csoport neve is innen eredt. A fegyveres harc helyett a politikai ellenállás mellett tett hitet, társaival kezdettől fogva terjesztettek röplapokat. Bekapcsolódott az Élünk című lap szerkesztésébe. Megpróbált átjutni Ausztriába, sikertelenül, '57 februárjában letartóztatták. Békési Béla portréja.

„Lelki kényszernek tettek ki. Szembesítették velem apámat, akinek hazugságot kellett a szemébe mondanom. Én azt mondtam, hogy mindent aláírok, amit a nyomozó ír, csak hagyjanak békén." Így emlékezett vallatására Steiner Lajos, aki egyike volt azoknak, akik Kádár amnesztiát hirdető beszédének igazában reménykedve tértek haza külföldről. Visszatérésekor letartóztatták, s nem sokkal később kivégezték. Steiner Lajos portréja.

A november 4-i szovjet támadás és a szabadságharc leverése után a szellemi ellenállás egyik vezéralakja volt. Röplapokon hirdette a Nagy Imre-kormány legitimitását. Kádár János már november végén tartott rádióbeszédében név szerint említett mint az ellenforradalmárok egyik vezetőjét. Nem volt kétség, a megtorlás során milyen sorsot szánnak neki. Gimes Miklós portréja.

Mindössze három hónap börtönre ítélték, ám a megyei ügyészség törvényességi óvást nyújtott be a Legfőbb Ügyészséghez. Ehhez mellékelte a Szabolcs-Szatmár Népe című újság „Mi történt október 26-án, délben Nyíregyházán" című cikkét, amely fényképpel dokumentálva Tomasovszky Andrást nevezte meg a tüntetés és a szoborrombolás vezetőjének. Nemsokkal ezután halálra ítélték. Tomasovszky András portréja.

Az '56-os forradalom egyik legismertebb alakja, honvédelmi miniszterként indult Tökölre a szovjet csapatok kivonásáról tárgyalni, ott azonban letartóztatták. Maléter Pál honvédelmi minisztert Nagy Imrével együtt végezték ki.

Az '56-os forradalmi szerepvállalásuk miatt elítélteknél a vád gyakran kiegészült valamilyen köztörvényes cselekedettel - ez is a forradalom kádári kriminalizálásának része volt. Toracz Sándor ellen is lopás gyanúja miatt indult bűncselekmény, végül azonban szervezekedés vezetése miatt ítélték halálra.

Hétvégén exkluzív dupla Arénában elemezzük az 1956-os forradalom és szabadságharc első és utolsó napján történt eseményeket Földváryné Kiss Rékával, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökével.

Nemzetközi hatását tekintve november 4-e meghatározóbb dátum október 23-nál is - véli a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnöke. Földváryné Kiss Réka az InfoRádió Aréna című műsorában arról beszélt, hogy a magyarországi szovjet intervenció még sok nyugaton élő baloldali értelmiségit is a rendszer ellen hangolt. A magyar forradalom sorsa azonban már október végén eldőlt Moszkvában - hangsúlyozta a kutató.

A Corvin-köziek parancsnokaként tárgyalt Nagy Imrével is, ám később árulónak bélyegezték, ezért megszökött. A szovjet intervenció után röplapokon buzdított az ellenállására, és illegális pártot szervezett. Iván Kovács László portréja.

A kínzásokba halt bele az ungvári börtönben. Református lelkészként egy kirakatperben a felbujtó szerepét szánták szánták neki. Amerikai kötődéseit azzal akarták bizonyítani, hogy a hívek által varrt papi ruhájának anyagát amerikai árunak minősítették. Gecse Endre portréja.

Dramaturgként dolgozott a Magyar Rádióban, az ostromnál nőket menekített ki az épületből. Tárgyalt a rádió demokratizálásáról, ám másnap elbocsátották; ekkor csatlakozott a Tűzoltó utcai felkelőkhöz. Röplapozott, segített az Élünk szerkesztésében, de soha nem harcolt fegyverrel. Szirmai Ottó portréja.

A Széna téri csoport vezetőjeként szerzett tekintélyt, a megtorlásban - fellebbezés lehetősége nélkül ítélték halálra, s az elsők között végezték ki. Mindenki csak Szabó Bácsiként ismerte. Szabó János portréja.

Édesanyjával és nővérével deportálták Auschwitzba, egyedül ő tért vissza. Egyetemre járt, ám a Lukács György vitában szolidaritást vállalt a filozófussal, így kizárták, vasbetonszerelőként dolgozott. 1956-ban a Tűzoltó utcai csoport parancsnoka volt, a forradalom egyik legismertebb személyisége. Angyal István portréja.

Új műsor indult reggelenként az InfoRádióban. A három-négyperces összeállításokban minden hétköznap egy-egy '56 után-miatt halálraítélt forradalmár alakját mutatjuk be. Összesen 56 portré készül a Nemzeti Emlékezet Bizottságával együttműködésben.

Az 1956-os forradalmat és szabadságharcot követő megtorlás halálos ítéleteinek többségét nem jogot végzett bírók mondták ki - húzta alá Földváryné Kiss Réka. A Nemzeti Emlékezet Bizottságának elnökével készült teljes beszélgetést ma este hallgathatják meg az InfoRádió Aréna című műsorában.

Csalódott a pártban és a hadseregben, a szocializmus szolgai, szovjet másolása ellen emelt szót. Nem vett részt a harcokban, a sebesülteknek segített. Olyan gyilkosságért ítélték el, amelyet a vád nem tudott bizonyítani, pusztán vallomásokra alapozta. Gönczi Ferenc portréja.

Egy volt ÁVH-s házaspár vallotta, hogy neki köszönhetik az életüket, ám a Széna téri felkelők egyik vezetőjén már ez sem segített, a kádári megtorlás halálra szánta a rádióműszerészt. Bán Róbert portréja.