Infostart.hu
eur:
389
usd:
330.1
bux:
0
2025. december 25. csütörtök Eugénia
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (j) nyilatkoznak koalíciós tárgyalásuk előtt, 2025. március 28-án az SPD berlini székházában.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Válságtanácskozás a CDU-ban: még a kancellár szerint is forró ősz vár a német kormányra

A jelek szerint teljes az egyetértés a német koalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD között abban, hogy az idei őszt immár a bel-, illetve gazdaságpolitikai reformokkal kell kezdeni. Abban azonban nincs hasonló konszenzus, hogy a reformok milyen irányt vegyenek.

A tét a szociális állam jövője, a finanszírozása különös tekintettel a súlyos költségvetési hiányra. A koalíciós pártok közötti feszültségre utal, hogy Friedrich Merz kancellár a CDU és a CSU vezetőit, illetve minisztereit hétfő délutánra rendkívüli tanácskozásra hívta össze. Előzetesen kiszivárgott értesülések szerint a konzervatívok ezzel kapcsolatos célkitűzéseit, illetve azok kommunikációját kívánják megvitatni.

Friedrich Merz ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormányra forró ősz vár. A kancellár – aki az elmúlt hetek felméréseinek teljes mértékben ellentmondva – több alkalommal is elégedetten nyilatkozott a május elején hivatalba lépett koalíció tevékenységéről, ezúttal azt hangoztatta, hogy Németország még nem tart ott, ahol szeretné.

A koalíciós vita mindenekelőtt az adó-, illetve szociálpolitika jövőjéről zajlik. Lars Klingbeil alkancellárral, egyben pénzügyminiszterrel, az SPD elnökével az élen a szociáldemokrata párt azon a véleményen van, hogy a jóléti állam alapelveit nem szabad teljes mértékben feladni, azaz az államnak továbbra is segítenie kell a rászorulókat, és olyan csomagtervre van szükség, amely a társadalom minden tagját kihívás elé állítja.

A párt ennek jegyében ragaszkodik a gazdagabb rétegek, illetve a vállalatok megadóztatásához, amit a konzervatívok egyelőre határozottan elutasítanak. „Azoknak az embereknek, akiknek nagyon magas vagyonuk és jövedelmük van, ki kell venniük a részüket a társadalom igazságosabbá tételéből” – fogalmazott a szociáldemokrata vezető egy legutóbbi interjúban.

A kancellárral az élen a CDU/CSU azonban elutasítja az SPD által követelt adóemeléseket. Merz egy hétvégi interjúban arra hivatkozott, hogy erről a kormányalakítást megelőzően kidolgozott koalíciós megállapodásban nem volt szó.

„Az én vezetésem alatt nem lesz adóemelés a középvállalatoknak”

– jelentette ki, és hozzátette, a költségvetési hiányt nem lehet adóemelésekkel csökkenteni, hanem a szociálpolitika irányának megváltoztatásra van szükség, a többi között az úgynevezett állampolgári juttatás, azaz a Bürgergeld rendszerének szigorításával. A napokban ezzel kapcsolatban a szociáldemokrata politikusok körében felháborodást váltott ki Markus Söder CSU-elnök javaslata arra, hogy töröljék el az ukrán menekültek számára eddig folyósított állampolgári juttatást.

Értesülések szerint a koalíciós pártok azt tervezik, hogy a szociális juttatások jövőjének megvitatása érdekében ősztől bizottságokat állítanak fel. A Német Munkaadók Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban ugyanakkor attól tart, hogy a reformok ősze helyett a bizottságok ősze következhet.

Több hírportál arról tudósított, hogy Merz kancellár már a rendkívüli egyeztetés után ismertetheti a konzervatívok főbb követeléseit, amelyek a koalíciós pártok között heves vitát vetíthetnek előre.

Címlapról ajánljuk
Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

Amiért keletre megy a magyarországi külföldi tőke

46 százalékkal nőtt a közvetlentőke-befektetések állománya 2023-ról 2024-re Szabolcs-Szatmár-Bereg vármegyében – erről beszélt Szigethy-Ambrus Nikoletta, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője az InfoRádióban.
VIDEÓ
Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Megnyílik előttünk Latin-Amerika piaca

Néhány esztendeje egy vezető hazai politikus jelentette ki, hogy a vétójog az utolsó védőbástyája az európai sokszínűségnek és szuverenitásnak. Nos, a kormány tagjai – mint a dicső végvári vitézek büszke utódai – az elmúlt időben igencsak sűrűn gyakorolhatták a nemzeti szuverenitás védelmét, mivel jószerint csak azokat az EU-s kezdeményezéseket és indítványokat nem vétóztak meg, amelyek egy csepp áldozatot sem kívántak meg hazánktól. A megvétózott kezdeményezések sorába tartozott az Európai Tanács decemberi ülésének napirendjére tűzött, a Mercosur-országokkal (tagjai Argentína, Brazília, Paraguay és Uruguay, társult tagjai pedig Chile, Kolumbia, Ecuador, Guyana, Peru, Suriname és Bolívia) kötött új védintézkedésekről szóló megállapodás megerősítéséről szóló határozat is.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×