Infostart.hu
eur:
385.33
usd:
331.91
bux:
120679.89
2026. január 16. péntek Gusztáv
Friedrich Merz, a Kereszténydemokrata Unió elnöke, kancellárjelölt és Lars Klingbeil, a Német Szociáldemokrata Párt, az SPD társelnöke (j) nyilatkoznak koalíciós tárgyalásuk előtt, 2025. március 28-án az SPD berlini székházában.
Nyitókép: MTI/EPA/Hannibal Hanschke

Válságtanácskozás a CDU-ban: még a kancellár szerint is forró ősz vár a német kormányra

A jelek szerint teljes az egyetértés a német koalíciós pártok, a konzervatív CDU/CSU és a szociáldemokrata SPD között abban, hogy az idei őszt immár a bel-, illetve gazdaságpolitikai reformokkal kell kezdeni. Abban azonban nincs hasonló konszenzus, hogy a reformok milyen irányt vegyenek.

A tét a szociális állam jövője, a finanszírozása különös tekintettel a súlyos költségvetési hiányra. A koalíciós pártok közötti feszültségre utal, hogy Friedrich Merz kancellár a CDU és a CSU vezetőit, illetve minisztereit hétfő délutánra rendkívüli tanácskozásra hívta össze. Előzetesen kiszivárgott értesülések szerint a konzervatívok ezzel kapcsolatos célkitűzéseit, illetve azok kommunikációját kívánják megvitatni.

Friedrich Merz ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy a kormányra forró ősz vár. A kancellár – aki az elmúlt hetek felméréseinek teljes mértékben ellentmondva – több alkalommal is elégedetten nyilatkozott a május elején hivatalba lépett koalíció tevékenységéről, ezúttal azt hangoztatta, hogy Németország még nem tart ott, ahol szeretné.

A koalíciós vita mindenekelőtt az adó-, illetve szociálpolitika jövőjéről zajlik. Lars Klingbeil alkancellárral, egyben pénzügyminiszterrel, az SPD elnökével az élen a szociáldemokrata párt azon a véleményen van, hogy a jóléti állam alapelveit nem szabad teljes mértékben feladni, azaz az államnak továbbra is segítenie kell a rászorulókat, és olyan csomagtervre van szükség, amely a társadalom minden tagját kihívás elé állítja.

A párt ennek jegyében ragaszkodik a gazdagabb rétegek, illetve a vállalatok megadóztatásához, amit a konzervatívok egyelőre határozottan elutasítanak. „Azoknak az embereknek, akiknek nagyon magas vagyonuk és jövedelmük van, ki kell venniük a részüket a társadalom igazságosabbá tételéből” – fogalmazott a szociáldemokrata vezető egy legutóbbi interjúban.

A kancellárral az élen a CDU/CSU azonban elutasítja az SPD által követelt adóemeléseket. Merz egy hétvégi interjúban arra hivatkozott, hogy erről a kormányalakítást megelőzően kidolgozott koalíciós megállapodásban nem volt szó.

„Az én vezetésem alatt nem lesz adóemelés a középvállalatoknak”

– jelentette ki, és hozzátette, a költségvetési hiányt nem lehet adóemelésekkel csökkenteni, hanem a szociálpolitika irányának megváltoztatásra van szükség, a többi között az úgynevezett állampolgári juttatás, azaz a Bürgergeld rendszerének szigorításával. A napokban ezzel kapcsolatban a szociáldemokrata politikusok körében felháborodást váltott ki Markus Söder CSU-elnök javaslata arra, hogy töröljék el az ukrán menekültek számára eddig folyósított állampolgári juttatást.

Értesülések szerint a koalíciós pártok azt tervezik, hogy a szociális juttatások jövőjének megvitatása érdekében ősztől bizottságokat állítanak fel. A Német Munkaadók Szövetségének elnöke ezzel kapcsolatban ugyanakkor attól tart, hogy a reformok ősze helyett a bizottságok ősze következhet.

Több hírportál arról tudósított, hogy Merz kancellár már a rendkívüli egyeztetés után ismertetheti a konzervatívok főbb követeléseit, amelyek a koalíciós pártok között heves vitát vetíthetnek előre.

Címlapról ajánljuk

Csizmazia Gábor a furkósbotról és a Trump-paradoxonról: „Donald Trump kétszer lépte át a saját vörös vonalát”

Donald Trump amerikai elnök leginkább Ukrajna és a vámpolitika esetében lépte át a saját maga által felvázolt vörös vonalakat – mondta az InfoRádió Aréna című műsorában Csizmazia Gábor. A Nemzeti Közszolgálati Egyetem John Lukács Intézet tudományos főmunkatársa szerint Donald Trump külpolitikai lépései inkább elbizonytalanították a szavazóit, semmint újakat hoztak volna mellé.
inforadio
ARÉNA
2026.01.16. péntek, 18:00
N. Rózsa Erzsébet
egyetemi tanár, Közel-Kelet-szakértő
Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

Emelkedtek az amerikai tőzsdék, szárnyaltak a befektetési bankok

A befektetők a geopolitikai események értékelése mellett a vállalati gyorsjelentésekre is már figyelnek a héten, ugyanis az amerikai nagybankok megnyitották a jelentési szezont. A befektetők eközben szoros figyelemmel kísérik, hogy milyen hírek érkeznek az amerikai-dán egyeztetésekről, hiszen Donald Trump továbbra sem mondott le Grönland megszerzéséről, viszont Iránnal kapcsolatban mintha valamelyest enyhült volna az elnök álláspontja, legalábbis a tegnap esti kijelentései erre utalnak – részben emiatt korrigál az arany, az ezüst, és az olaj ára a korábbi emelkedés után. Közben a chiprészvények a tajvani TSMC erős negyedéves jelentése után kaptak egy lökést. Részvénypiacokon összességében pozitív a hangulat, emelkednek az európai és az amerikai részvények is, köztük a ma jelentő befektetési bankok. Itthon a Mol árfolyama ma is jelentős pluszban van, miután Szijjártó Péter arról beszélt, hogy közel a megállapodás a NIS szerb olajvállalatban lévő orosz tulajdonrész megvásárlásáról.

EZT OLVASTA MÁR?
×
×
×
×
×